Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Mazalán Pál: Egyes hidrológiai és műszaki vonatkozások a vízszerzésnél

Egyes hidrológiai és miiszaki vonatkozások a vizszerzésnél 31 lyunk ülésein mutattattak be. Ezekből a vizsgálatokból tudjuk, hiogy a fúrástechnikai módszerek közvetlen kőzettani adatszolgáltatása mellett fizikai módszerekkel válik lehetővé a kőzetek hézagtérfogatának, úgymint víz-, gáz-, vagy olajtartalmának „in situ" (helyben) való megállapítása, amiért is ez a Schlumberger-cég által bevezetett eljárás hatalmas lépéssel vitte előbbre a fúrt kutak gyors és műszakilag kifogástalan elkészítésének lehetőségeit. A mélyfúrású kutak építésénél használatos egyes olyan vizsgálati, módszerekről fogok a továbbiakban megemlékezni, amelyek közvetlen, vagy közvetett adatszolgáltatásaival, elterjedtségükkel szintén nagy mértékben szolgálták a mélyfúrásokkal feltárható folyékony és gáznemű anyagok hasznosítását. Fúrt kutak hőmérsékleti viszonyainak meghatározására szolgáló mélyhőmérés már évtizedek óta szolgáltat értékes adatokat a földkéreg egyes viszonyaira. A geothermikus gradiens gondos meghatározásánál sok esetben túlzott következtetéseket vontak le a korábbi szakemberek és regionális jelleget igyekeztek tulajdonítani olyan jelenségeknek, amelyek az esetek túlnyomó részében, legfeljebb egyes részterületekre lehettek jellemzők. A mélyhőmérőzés adataiból a mélyebb altalaj gyűrődéseire, vetőire és más hegyszerkezeti alakokra (tektonikai struktúrákra) következtettek; a levont következtetések azonban csak abban az esetben bizonyultak helytállóknak, amikor a nyert adatokat a környék földtani és hidrológiai viszonyaival összhangban helyesen értelmezték. Igen nagy érdeklődésre tarthatnak számot azok a mélyhőmérések Fővárosunk szempontjából, amelyeket a repedezett triaszkorú kőzetek ú. n. karsztvizében végeztek. Ezekből tudjuk újabb mérések alapján, hogy a kőzet repedései útján összefüggő karsztvíz hőmérséklete nem azonos az átfúrt és csövezetlen kőzetszakasz egész hosszában még akkor sem, ha a feltárt karsztvíz látszólag nyugalmi állapotban van. A fúrt lyuk tengelyében több fokra menő hőmérsékletű különbség észlelhető aszerint, amint a mélység felé haladva kisebb-nagyobb víztartalmú hasadékok szelik át a fúrt lyuk tengelyét. A karsztvíz szintje beható mérések tanulsága szerint kisebb-nagyobb ingadozást mutat. Ez a sokszor igen lassú vízszintváltozás arra utal, hogy a karszt vízoszlopa nincs nyugalomban. A karsztba torkoló vízfakadások hozamát a vízszint magassága biztosan befolyásolja. Ha a'karsztba jutó csapadékvíz a repedések vízszintjét emeli, a mélyben fakadó magasabb hőfokú vízfakadások hozama részben, vagy egészben lecsökken, maga után vonva a karsztvíz hőfokának változását. A karsztvíz-szint csökkenésével a hidrosztatikai nyomásra érzékeny melegebb vizet tartalmazó forrásjáratok hozama megnő és szolgáltatásával kétségtelenül hozzájárul a karszt vizének pozitív hőmérsékletváltozásához. Budapest-környéki fúrt kutainkban e hőmérsék-