Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz 287 mészködarabok zárták el szerencsésen a vízbetörés útját; új utat és módot kellett tehát keresni a mélységgel állandóan növekedő nehéz probléma megoldására. Sürgette e megoldást a dorogi Tömedékaknánk bányavizének 10 in

3 percenkinti mennyiségre való emelkedése, mely miatt azt felhagyni kényszerültünk s egyetlen megoldásnak látszott a vízbetörést okozó karsztüregeket megszüntetni, vagyis a földalatti patakokat, barlangokat mélyfúrások segítségével a külszínről felkeresni és azokat elömni, kitölteni. 1926-ban indultak meg Dorogon az erre vonatkozó kísérletek, amikor a Tömedékakna két bányamezejét elválasztó vetőbe irányítva 13. ábra. Metszet a Tömedékaknán és a 390 sz. fúráson át. a mélyfúrást (13. ábra), 26.000 m

3 homokot voltunk képesek az ott talált földalatti üregbe beengedni. A fúrólyukon át a vízzel kevert homok beadására eleinte a Tömedékakna víztükre reagált, emelkedett, később azonban már érzéketlen maradt, megkíséreltük tehát a Tömedékaknából a víznek kiemelését és csakugyan azt találtuk, hogy hozzáfolyás alig mutatkozik. Mihelyt azonban a vízoszlopot az aknából egészen kiemeltük és így a mészkő üregébe adagolt homoknak ellennyomása megszűnt, a homok maga tört be a bányába és azt követően a vízhozzáfolyás csakhamar a régi mennyiségre emelkedett. Beláttuk tehát, hogy a karsztüregekbe adagolt homokot meg kell kötni, vagyis azt cement adagolásával olyan betonná kell szilárdítani, melyet a víz az üregekből többé eltávolítani nem tud. Azt is megtanultuk e kísérletezés közben, hogyha a fúrólyukkal nem is találunk bele a földalatti üregbe, hanem a kettőt csak kisebb repedés kapcsolja össze, azt a fúrólyukon át beengedett vízhez adagolt