Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

•274 Bogárdi János A vízmintákkal kivett hordalék súlyának mérésével kiszámíthatjuk a lebegtetett hordalék töménységét (koncentrációját), a lepárolt hordalékanyag további elemzésével pedig a lebegtetett hordalék szemnagyságát, szemösszetételét, stb. is megkapjuk. Ezeket a vizsgálatokat a talajmechanika hasonló eljárásai szerint kell elvégeznünk. A lebegtetett hordaléknak a folyó hossz- és keresztirányában, valamint a vízmélység szerinti változásait különböző helyekről és vízmélységekből vett vízminták összehasonlításából állapítjuk meg. Ezért a vízmintavevővel szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy különböző vízmélységekből lehessen vele vízmintát venni. 9. ábra. Tait—Binckley-rendszerii hazai vízmintavevő. A kép a vízmintavevót leeresztés előtti állapotban ábrázolja. 10. ábra. Tait—Binckley-rendszerii hazai vízmintavevö kipróbálása. c) A meder anyagával kapcsolatos mérések. A meder anyagának a hordalékmozgásra gyakorolt hatását az előzőekben már megismertük. Láttuk, hogy a meder anyagának különösen a folyóhossz szerinti változása lényeges. Ezért a meder anyagából, különböző helyekről anyagmintákat veszünk fel. A minta vétele ú. n. mederanyag-mintavevőkkel történik, melyekkel több méteres vízmélységek és sebességek esetén is kivehetjük az anyagmintát. A mederanyag-mintavevő olyan szerkezet, amelyet a mederfenékre leeresztve,, onnan anyagmintát hozhatunk fel. A 11., 12. és 13. ábra mederanyagmintavevőket tüntet fel. A meder anyagának változása összefügg a hordalék kopásával is. A hordalék kopásának meghatározására legcélszerűbb a laboratóriumi kísérlet, amellyel a hordalékszemeknek bizonyos elméleti úthossz megtétele utáni súlycsökkenését állapítjuk meg.