Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bogárdi János dr.: Vízfolyások hordalékmérései

Vízfolyások hordalékmérései 269 nagy, a folyó a többlet-hordalékot is zavartalanul szállítja. Ha a többlet-hordalék túllépi a hordalékmozgató-képességet, újabb egyensúly eléréséig megindul a hordalék lerakódása. Másik esetben, ha a hordalék mennyisége csökken, ennek a csökkenésnek megfelelő hordalékmozgatóképesség szabadul fel. Ha a felszabaduló hordalékmozgatóképesség elégséges a meder anyagának kimosására és elszállítására: a meder mélyülni kezd; ha azonban a medret megbolygatni nem képes, más irányban, pl. sebességnövekedés, örvénylés, hullámzás, stb. mutatkozik meg hatása. A mélyüléseknek, illetőleg feltöltődéseknek az alattuk levő folyószakaszra való hatása tehát nehezen állapítható meg. Éppen ezért azok a módszerek, amelyek az egyes szakaszok bizonyos idő alatti kimélyüléséből, vagy feltöltődéséből a szállított hordalék mennyiségét határozzák meg, nem egészen helytállók. A folyók, vagy folyószakaszok hordalékmozgását ugyanis csupán akkor ismerjük teljesen, ha a kimosott vagy tárolt hordalékmennyiségen kívül a szakasz felső végéhez érkező, az alsó végéről pedig eltávozó hordalékmennyiségeket is meghatározzuk. Az előzőkben megállapítottuk, hogy a folyóba kerülő hordalék, mely körülmények hatására és milyen módon változik meg. Ebből kitűnik, hogy a folyó hordaléka mind mennyiségileg, mind minőségileg szakaszonkint, sőt az egyes keresztszelvényekben is más és más. Az is nyilvánvaló, — tekintettel a hordalék keletkezésére, a szakaszos mélyülésre, illetőleg feltöltődésre, stb., — hogy a hordalékmozgás jellemzéséhez az időpont megadása is szükséges. Pl. a szerző mérései szerint a Felső-Duna 1821.4 fkm-nél 1936-ban, — amikoris ez a keresztszelvény már egy évek óta feltöltődő szakasz felső negyedével esett össze, — az évi szállított hordalékmennyiség mintegy 650.000 m

3 volt. Semmiesetre sem állítható, hogy a felette levő kimélyülő szakaszon levő keresztszelvényben pl. 1942-ben ugyanakkora lenne az évi hordalékmennyiség. Vagyis végeredményben a folyók hordalékmozgását csak egy keresztszelvényre, vagy rövidebb szakaszra vonatkozóan, az időpont megjelölése mellett jellemezhetjük. Letárgyaltuk tehát a hordalék keletkezését és eredetét, valamint a hordaléknak a folyókban való mozgását. Mindezekből a hordalékmérések egyes fajai önként következnek. A vízfolyások hordalékméréseit célszerűen két főcsoportba sorozhatjuk: I. a vízgyűjtőterületen, II. a vízfolyásokban végzendő mérésekre. /. A vízgyűjtőterületen végzendő mérések során a hordalék keletkezési helyén teljes geológiai, topográfiái és talajösszetételi felderítést