Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete
250 Dr. Bányai János Ferenc és munkatársai végeznek pontos méréseket a vízhozam és hőmérséklet szempontjából s így tűnt fel a szökevény források szerepe is! A hőforrások további csoportosítását igen mesterkélt módon oly módon próbálták végrehajtani, hogy a határértékek megállapításánál az emberek nagyon relatív hőérző képességét vették összehasonlítási alapul. A sok .ingadozó azonban abban megegyezik, hogy a langyos, meleg és forró elnevezésekkel inkább a gyakorlati követelményeket elégítik ki. A langyos vizűek alacsony hőmérsékletét valószínűen az alaphegységben levő törésvonalat takaró vastag törmelék lehűtése okozza. Ezekre igen érdekes példát nyújtanak a Maros és Olt áttöréseiben, mint törésvonalakban fakadó langyos-források (Maroshévíz, Csíkrákos, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő). A melegforrásokra is rengeteg példánk van, amelyek közül érdekes tektonikus vonalat jeleznek (1. térkép) Püspökfürdő, Menyháza, Alváca, Pusztakalán forrásai, amelyeknek hőmérséklete az előbbi megnevezésük irányában állandóan csökken. (Hasonló természetű vonalat jelez a Vágmente is!!) Forrók közé (ezek az igazi hőforrások!) több budai, Vág völgyi tartozik! Hálás munkát végzett Zsigmondy Vilmos, amikor a Nagy Magyar Alföld vízellátásának a kérdését az ártézikutak telepítésével megoldotta. Az egyre elszaporodó kutak sok adatot szolgáltattak az Alföld felépítésének a megismeréséhez s az eltelt idő pedig már az ártézikutak életműködésének különböző rejtélyét világította meg. Megdőlni látszik az az ismert tankönyvi példa, amety az ártézikutakat a közlekedő edények törvényének igazolására akarja felhasználni. Már id. Lóczy Lajos dr. hirdette, hogy a kutak vizének felszállása nem az egyszerű hidrosztatikai nyomás következtében történik. A fúrási adatokból épen az tűnt ki, hogy az Alföld belső szerkezete nem a geoszinklinálisak szabályszerű mintáját mutatja. A lencsés szerkezetű víztartó rétegek nem alkalmasak a hidrosztatikai nyomás keletkezésére. A produktív kutak elhelyezkedése olyan szabályszerűséget mutat, ami az elsüllyedt Tisia alaphegységben feltételezhető törésvonalak gondolatát adja meg. De ezek a törésvonalak meg kell legyenek a medence 12—25° C 25—42° C 42° C langyosak, melegek, forrók. 2. Ártézi vizek.