Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Bányai János dr.: A hazai gyógyvizeink eredete

A hazai gyógyvizek eredete 237' zési adataival. A sótömzs konyhasó tartalma 98%, a szovátai Medve-tó vi?e is ugyanannyi natriumkloridot tartalmaz. A konyhasó-telep többi alkotó részei: kalciumklorid 0.02%, kalciumszulfát 0.37%, natriuinszulfát 0.01%, oldhatlan rész 1.25%. Ezek a vegyületek kb. ugyanilyen arányban szerepelnek a tó vizében is. E helyen tartjuk megemlítendőnek a szovátai Medve-tó csodás tulajdonságát a koncentrált sótartalmán kívül, a felmelegedését, amelynek okát Kalecsinszky Sándor oldotta meg, az addigi hipotézis termelés helyett, egyszerű tapasztalati úton. Neki köszönhetjük, hogy a sóstavak felmelegedésének titkát felfedezte s ez, a már addig is több helyen észlelt rejtély, az ő vizsgálataival egyszerű és természetes magyarázatot nyert. Mérési adataiból kitűnt, hogy a tó felmelegedését az elnyelt napsugaraknak köszönheti, amely Kalecsinszky vizsgálatai idején a kb. 1.32 m mélységben volt a legnagyobb (55—70°), ahonnan ágy felfelé, mint lefelé is a hőmérséklet csökkent (1. M. Tud. Akad. Term, tud. Ért. 1901.). Csodálatos, hogy bár az erdélyi sóstavak felmelegedése már évszázadokkal ezelőtt ismeretes volt a nagyközönség előtt (s az irodalomban is említették!) mégis olyan hosszú időnek kellett eltelnie, míg a tudományos világ érdeklődése feléje fordulhatott! (Tordán, Görgénysóaknán tapasztalták még ezt a jelenséget!) Kalecsinszky vizsgálatainak helyességéhez érdekes támogatást nyújt a székelykeresztúri (illetve fiatfalvi) sósfürdőnél megfigyelt jelenség. Szept. 15-én (1941. év folyamán), amikor a levegő a hosszas esős idők után 14.4° C-ra hűlt le, a régóta nem bolygatott hidegfürdő medence vize a felszínre hullott édesvizű réteg alatt 19° C, meleget mutatott, amely itt is az elnyelt napsugarak akkumulációja folytán keletkezett! (Ugyanakkor egy nyitott sósvíztároló medence, ahol a víz állandó mozgásban volt, 13.4

0 C hőmérsékletet mutatott!!) Amikor a sósvizeink nem egyenesen a sósziklából, hanem a sósagyagokból nyerik sótartalmukat, akkor már a konyhasó (natriumklorid) tartalom is alászál, a másféle vegyületek felvétele miatt. Ugyanis az agyagokban, márgákban előforduló vasszilfidok bomlásából szulfátok és karbonátok is keletkeznek, amelyek aztán igen tarkává teszik a sósvizek ásványi tartalmát. Ennék érdekes példájául az előbb már említett fiatfalvi (Udvarhely vm.) sósfürdő elemzési adatait kell felemlítenünk, ahol a tiszta nátriumklorid tartalom leszáll 89%-ra, mert a víz a sótartalmát a sós szarmata agyagosmárgákból nyeri. A kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetében 1926. évben készült elemzés adatai érdekesen világítják meg az általában sósvíznek ismert s tisztán konyhasósnak tartott forrás összetételét.