Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Rövid közlemények - Láng Sándor dr.: A karsztforrásokra vonatkozó mérések redményei 1940–42-ből

200 Rövid közlemények 200 A főforrás alatt, mélyebb szintben, még vannak nagyobb vízszivárgások, ezek a 6—7 kenderáztató tó vizét táplálják s így nem nagyon mérhetők. Derenki-út alatti forrás, 218 m. (Körtvélyestől DK-re 2 km.) 1940. VIII. 26. 16 h. 10.8° C, kb. 3 l/sec. Derenki-út elejétől K-re levő forrás, 218 m. (Körtvélyestől DK-re 1.5 km.) 1940. VIII. 26. 16 h. 10 8° C, kb. 3—4 l/sec. Evetes forrása, 280 m. (Szádalmástól Ny-ra, a Szoroskő alatt.) 1940. VIII. 26. 19 h. 10.5° C, 50 l/sec. 1941. VII. 29. 12 h. 11.5° C, kb. 25 l/sec. Vizéből bőséges mésztufa rakódik le, 10 m magas dombot építve fel. Forrás Jabloncától K-re 1.5 km-re (térkép 225-ös pontja). 1940. VIII. 26. 17 h. 10.4° C, kb, 4—5 l/sec. Jabloncai Csordakút, 256 m. (A falutól DNy-ra 1.2 km-re.) 1940. VIII. 25. 17 h. 10.0° C, kb. 15 l/sec. Mésztufadombja mintegy 10—15 m magas. Sólyom-forrás, 315 m. (Jabloncálól DNy-ra 3 km, a Rablókő alatt.) 1940. VIII. 25. 16 h. 11.2° C, kb. 50 l/sec. Sok kisebb ágból, nagyobb területen ered a sziklaomladék alól. * * * A források körüli térszín alakulása nem mindig engedte meg a vízhozamra vonatkozó pontosabb mérések végrehajtását; ilyen esetben csak a kb. eredményt sikerült megállapítani. * * * Radnai havasok. Borsafüred karsztos forrása, 920 m. Borsa község közepétől 16 km, a Gonoszkő (Piatra rei, 1693 m) É-i lábánál. 1942. VII. 8. 20 h. 6.0° C, kb. 150-200 l/sec. Békás-szoros. Ezen a tájon vannak hazánk legkeletibb, karsztvizet is rejtegető mészkőhegységei. Nagyobb karsztos források vannak pl. a Kis Békás patak torkolata alatt, a Pokol tornáca alsó kijárata környékén. A karsztvízről és a forrásokról közelebbi adatokat nem gyűjthettem. Rév, Zichy-barlang forráspatakja, 305 m. (Bihar m.) 1942. XI. 1. 11 h. 9.8° C, 40 l/sec. A patak apró kvarckavicsos hordalékot hoz, ez a kavicsanyag a 16 m-es vízesése környékén levő mésztufában is megta'álható, lencsés betelepülésként. Hóolvadáskor és nagy eső után a patak úgy megduzzadhat, hogy medréből is kilép és a barlangból a nyílás teljes szelvényén át folyik ki.