Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Vigh Gyula dr.: A földtan szerepe a városok vízellátásban

146 Dr. Vigh Gyula kérdés, mert a vízzel való ellátásnak lehetősége a környék földtani felépítésének és szerkezetének függvénye! Az a beadvány is, amelyet — mint föntebb már emiitettem — a Hidrológiai Szakosztály és a Városi Mérnökök Országos Szövetsége Gömbös Gyula akkori miniszterelnökhöz intézett, rámutat a legkülönbözőbb szakmák, mérnökök, geológusok, vegyészek stb., stb. együttműködésének fontosságára. Majd megállapítja, hogy „Vízvezeték létesítése esetén pl. a geológus a vegyésszel, a higiénikussal együtt működve fontos véleményt nyilváníthat, de a víznyerésnek legmegfelelőbb megoldását csak mérnökkel egyetértve állapíthatja meg. A mérnöknek vízszolgáltató berendezések, kutak megtervezésénél a geológus véleménye alapján kell eljárnia... Számois példa van arra, hogy egyoldalú szempontok érvényesülésével — mindenesetre a geológus kihagyására gondol itt a beadvány — tökéletlen berendezések létesültek." Rohringer Sándor professzor a nagygyűlést berekesztő zárószavában a jövő második fontos feladatának az ország víznyerő helyeinek nyilvántartásiba foglalását jelölte meg. (1. 34. old.) Ezeknek a helyeknek fölkeresése, kijelölése és alkalmasságának megítélése, illetőleg a legjobb, leggazdaságosabb megoldás kiválasztása a geológus feladata és geológus nélkül nem is oldható meg helyesen! A földtani vizsgálatok tisztázzák egy-egy terület földtani felépítését. Ezek a vizsgálatok állapítják meg egy-egy területet felépítő kőzetek féleségeit, hidrológiai és hegyszerkezeti viszonyait. A minden szempontra kiterjedő földtani vizsgálatok derítenek világosságot arra, hogy folyómenti terraszvizet, talajvizet, ártézi-, vagy karsztvizet, esetleg mind e féleségek hiányában a csapadékvizet, avagy szűrt, vagy tisztított folyóvizet kell-e, vagy lehet-e valamely város, vagy község vízzel való ellátása céljából igénybe venni? Lássuk röviden a különböző vízféleségekkel kapcsolatban a geológus munkáját! A nagy kiterjedésű, magas fekvésű karsztterületeken, ahol a karsztvíz szintje mélyen a térszín alatt van és források emiatt nincsenek, úgy a magános, mint a közület a csapadékvizet kénytelen ciszternákban gyűjteni, tárolni. Ezzel nincs a hidrogeológusnak munkája! A fetszíni vizek közül a patakok, folyók vizének a hegységek belsejében völgyzárógátakkal történő felduzzasztása esetében a geológus közreműködése elengedhetetlen, nélkülözhetetlen. A tároló medence gyanánt kiszemelt völgy földtani felépítésének megállapítása, különösen a völgyfeneket alkotó kőzet megfelelő szilárdságának, teherbíróképességének és vízzáró voltának, nemkülönben a völgy oldalainak, lejtőinek a kőzet minőségére, rétegzettségére, összetöredezettségére, vízátengedő, vagy vízhatlan voltára vonatkozó vizsgálata, a rétegek tele-