Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Horusitzky Ferenc dr.:A víz a föld belsejében
144 Dr. Horusitzky Ferenc lyosodás és végül a maradék oldatból a maradékkristályosodás megy végbe. A víz végül, melyet bizonyos ásványok, mint a biotit, vagy amfibol molekulájukba fel nem vettek a maradékoldatban marad vissza ez a maradékoildaf sohasem merevedik meg teljesen, hanem később fontos szerepet játszik pegmatitok képződésében, a mctasomatosisban, kőzettömegek anyagának kicserélésében., érctelepek képződésében, mely folyamatok e maradékvíz nélkül nehezen volnának elképzelhetők. A megszilárduló magma vize is táplálja tehát forró gőzökkel a földkérgét. A magma megmerevedésekor is végbement egy kisebb mértékű víztároló folyamat is, a víz megkötése amfibolok, -bicitit kristályrácsában, és egy nagyobb mérvű víztermelő folyamat a maradékoldat elkülönülése, mely maradékoldat különösen gyorsabb kihűlés és kisebb nyomás esetében csaknem teljesen vízből áll. Érdekes módon a kőzet újra kiemelkedése is járhat víztermeléssel. Ha amfibol és biotit tartalmú kőzetek hirtelen kisebb nyomás alá kerülnek a nagy nyomáson felvett alkati vizet leadják és vízmentes szilikátok keletkeznek. így jön létre a piroxén szegély az amfibolok körül, mely jelenség hazai andezitjeinkben közismert vagy opacít szegély biotit csillám körül. A fenti egész vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy a föld felszínén és a föld kérgében bőven mennek végbe folyamatok, melyek a cseppfolyós vizet körforgásából elvonják és olyanok, melyek ezt a megkötött vizet nagy mélységben újra felszabadítják. Ezeket a mélységben felszabaduló vizeket azonban épen ezért nem tekintjük úgy, mint amelyek „juvenilisek" a szó klasszikus értelmében, tehát „először látták meg a föld felszínét", s mint ilyenek újonnan lépnek ibe a víz keringésébe. Ezeket a vizeket úgy kell tekintenünk, mint amelyek a vízkeringés szétágazó pályájának egy különleges szakaszát futották meg; a vízkeringés olyan sajátos pályáját, melyet a víz nem „saját lábán" hanem jórészt idegen molekulák utasaként utazott be, a földfelszínről indulva el és végül újra cseppfolyós állapotban a földfelszínre érkezve meg. Célszerűnek látom ezért a félreértésekre alkalmat adó „juvenilis" szót elejteni, és vissza állítani helyébe a „ profundus" nevet, mely profundus vizekkel P os e p n y a föld kérgébe kívülről jutó cseppfolyós vizeket, a vadosus vizeket szembehelyezte. A vadosus vízkeringés mellett joggal beszélhetünk vadosus vízmegkötésröl is, mint a mállás, higroskopikus és kolloidális vízmegkötés, kristályvízzel való kristályosodás. Beszélhetünk profundus vizmegkötésröl ami nem egyéb, mint az alkati vízzel való kristályosodás, és beszélhetünk profundus víztermelésről (felszabadításról), melyet a diagenezis, metamorfózis, ultrametamorfózis, maradékoldat kikristályosodása, opacitosodása és piroxénesedés hozhat létre. Mindezek a folyamatok szervesen hozzátartoznak a föld belsejébe keringő víz útjának ismeretéhez.
