Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Pap Ferenc: Magyarország ivóvízellátása

Magyarország ivóvízellátása 13lüle. Ügyessége növekedtével bárkákat, majd később hajókat készített. A hajózásra eleinte a folyókat, majd a tengereket használta. A folyókon nem egyszer nagyszabású szabályozási munkákat kellett végeznie a zavartalan hajózás biztosítására. Később mesterséges vízi utakat, hajózható csatornákat kezdett létesíteni. A tengeri utak megrövidülése céljából több helyen nagy összekötő csatornákat készítettek, amilyenek a Suezi, Panama csatornák. Ma már a belvízi hajózásnak igen nagy a terjedelme: tengerektől tengerekig lehet víziúton eljutni. Az ipar korszerű fejlődését, mint jól tudjuk, a víznek új eszközzel, a gőzgéppel való hasznosítása indította meg. Még ma is a gőzgépek állítják elő legnagyobbrészben a gyáripar energiáját, ha felhasználása aztán egyre nagyobb mértékben elektromos áram alakjában is történik. A víznek tehát nagy fontossága van az ipar szempontjából is, elsősorban az energianyerés terén. A vízi energia, melyet fehér szénnek is neveznek, különösen nagy áldást jelent a szénben szegény országokra nézve. Továbbá nagy szerepe van a víznek a mezőgazdaságiban is, ahol általában szintén a szállítószerepet játsza, amidőn feloldja a tápanyagokat és oldatban juttatja a növényzetbe. Természetesen leggazdaságosabb, ha a szükséges vízmennyiséget csapadék alakjában maga a természet szolgáltatja. Ha azonban nincs elegendő csapadék, vagy annak elosztása nagyon kedvezőtlen, mesterségesen öntözéssel lehet pótolni a hiányzó vizet. Ma már olyan magas fokra fejlődött a vízgazdálkodás a földművelésben, hogy nagy általánosságban egyre erősebb jogosultsága kezd lenni annak a német mondásnak, hogy nincs rossz föld, nincs rossz időjárás, csak rossz gazda van. A víznek az egészségre való hatása is már nagyon régóta foglalkoztatja az embert. Természetesen elsősorban a káros tulajdonságait fedezte fel. Csakhamar rájött azonban arra is, hogy a különféle vizek nemcsak nem ártanak, hanem bizonyos esetekben gyógyítanak, enyhülést hoznak. Ma már fáradhatatlan kutató munkával feltárják a föld gyógyító vízkincsét és a balneológia kijelöli, hogy milyen betegségek gyógyítására használhatók fel az ú. n. gyógyvizek, miután tudományosan megállapítják, hogy az egyes vizeknek mik a ható tényezői. Az ivóvíz hiánya mellett talán a legtöbb gondot okozták az emberiségnek az árvizek. Nem is kell az ősi időkbe visszamennünk, hogy az árvizek rettenetes pusztításaira példákat mutassunk. A nagy kínai folyók árvizei minden alkalommal az emberek millióit teszik földönfutókká, s a termést elpusztítva, éhínséget idéznek elő. A néhány év előtti Mississippiárvíz a technikai alkotások terén igen előrehaladt Amerikában okozott mérhetetlen károkat. De rámutathatunk a legutóbbi évek hazai árvizeire