Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)
Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről
106 Salami n Pál 2. Magasfekvésű csatornák fenekének és oldalfalainak megfelelő tömítésével gátoljuk a nagymennyiségű kiszivárgást. 3. Az árvizek nyomás alatti feltörését, szivárgását tömítéssel vagy vízzáró agyagrétegek közbeiktatásával csökkentjük. 4. Fölös öntözővizek elvezetéséről lecsapoló csatornákkal gondoskodunk. 5. Ivóvizeket és használati vizeket úgy távolítjuk el levezető árkokkal, hogy káros talajvíz emelkedést ne okozzanak, de ugyanakkor a lehetőségekhez mérten felhasználjuk az öntözésre, tehát tökéletes vízgazdálkodást segítünk elő. Megelőzőnek nevezzük a fenti eljárásokat, mert lényegében megelőzzük a kártételeket, nem engedjük a külső vizeket fölös mennyiségben a rendezendő területre. Rugalmasnak nevezzük viszont, mert a megengedhető talajvíztározásokat nemcsak, hogy nem akadályozzuk, hanem gátakkal, duzzasztókkal, vagy a talajvizet ővszerüen elvezető árkok elzárásával elősegítjük. Az általánosan összefoglalt megelőző eszközöket részletesen nem ismertetjük, mert ez már nem célja dolgozatunknak. A karsztos jellegű vizek (H.J lefolyását elősegítjük a befogadó szabályozásával és a víznek az eredetnél való összegyűjtésével. A tökéletes vízgazdálkodást pedig magasvezetésű árkokkal valósítjuk meg, melyek szárazság idején egyszerűen gravitációs úton biztosítják a termelést, azon a területen, ahol a szabályozás különben vízhiányt idézne elő. Ezt lehetővé teszi a karsztos vizek jellemző tulajdonsága, hogy mennyiségük független általában az időjárástól, annak száraz vagy nedves voltától. A hozzáfolyás elősegítéséhez és gátlásához hasonlóan az elfolyást is rugalmas eszközökkel szabályozzuk. Az elfolyást folyó-, patakszabályozásokkal és a csatornák karbantartásával elősegítjük, de ugyanakkor gátakkal, zsilipekkel, duzzasztókkal kezünkben tartjuk a káros és hasznos tározó terek szabályozásának lehetőségét. A fölösleges károsan tározott vizeket (dT l k, dT 3, dT 4 k) a lehető leggyorsabban elvezetjük. A felszíni vizeket nagyobb távolságú árokhálózattal (a szűkebb értelemben vett belvízlevezetéssel), a káros talajvizeket és a felszíni vizeket kisebb távolságú nagyobb mélységű árokhálózattal és abba bekapcsolódó Drain-rendszerrel vezetjük le (a szűkebb értelemben vett lecsapolással). A ritkább árokhálózat csak a fölös felszíni vizeket vezeti le; a sűrűbb árok és drain-hálózot ellenben talajjavító jellegű, mert a gyökérzetre káros TH — VK = fajlagos talajvíztározási tényezőnek megfelelő vizeket szállítja el. A talajjavító hatás egyrészt ezen víz eltávolításában, más-
