Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Salamin Pál: Tanulmány a hazai belvízrendezésről

102 Salami n Pál 2. Kis intenzitású, de hosszú ideig tartó nagymennyiségű vizet adó esőkből. Ok a talaj rossz vízgazdálkodása. 3. Hirtelen nagymennyiségű hó olvadásából. Ok a talaj mély át­íagyása, vagy rossz vízgazdálkodása. A felületi jellegű vizek (H 2) csak akkor okoznak nagyobb kárt, ha a vízgyűjtő területnek szabályozatlan részei vannak, mert csak akkor keletkezhetnek. A felületi jellegű belvíz (B f) hasonlóan a csapadék jellegühöz (Bcs) a dT tag káros részeinek növelésével éri el a vízgazdálkodási egyenlet egyensúlyát. A föld alatti jellegű belvíz (B t) a talajvíz származásának megfele­lően más 7 és más módon és mennyiségben lép fel: C x + H, •= E + dT. Elsősorban a dT , ués másodsorban a dT 3 halmozódását idézi elő. A földalatti belvíz főcsoportjai: 1. Talajvíz (földalatti) jellegűek (HJ: *1. Magas helyeken leesett csapadékból lesüllyedő és a talajfelszín­hez közeljövő vagy feltörő víz. Ezek a vizek át nem eresztő talajrétege­ken haladnak lefelé. 2. Magasan fekvő talajvizek lesüllyedése és nagyobb területen való feltörése révén jelentkező vizek. 3. Egyes pontokon feltörö a 3.-hoz hasonló jellegű vizek. II. Nyilt jellegűek (nyilt vízfolyásokból, H x): *1. Árvizek nyomása alatt talajnedvességet okozó vagy feltörő vizek. 2. Védtöltésen keresztül szivárgó vizek. 3. Levezetés nélküli öntöző vizek. 4. Levezetés nélküli ivó-és használati vizek. Karsztos jellegű belvizek (B k) fellépésénél a vízgazdálkodási egyen­let: Q + // 4 = £ + dT Az elfolyó vízmennyiségek általában kicsinyek és a tározott víz káros részei igen nagyok. Jellemzője a karsztos jellegű belvizeknek, hogy az egész évre ki­számított vízgazdálkodási egyenlet H 4 tagja nem csökken viszonylago­san a tavaszi értékéhez képest, azaz a hozzáfolyást egész nyáron át táp­lálja a belvízzel sújtott területet. A 9. ábrán összefoglalva vázoljuk (az eddigi jelölésekkel) a bel­vizek származását: * Zunker nyomán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom