Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Moll Károly dr.: A hévízfürdői tó hőmérsékleti viszonyairól
8 Moll Károly dr. ered pl. az ábrán látható egyik görberészletnek (június 28—30) az a furcsasága, hogy amíg a levegő hőmérséklete 2 fokot csökkent, ugyanakkor a víz hőmérséke nemhogy a szabálynak megfelelően ugyancsak csökkent volna, hanem a 80—100%-os levegőnedvesség hatására még 0.5 fokkal emelkedett is. Igen fontos szerepe van a tó vízhőmérsékletének kialakulásában a szélnek is. Amint a táblázat egyes részleteiből látható, a szél jelentékenyen le tudja hűteni a tó vizét, még pedig elsősorban az északi szél. A rendszerint meleg déli szél, még ha erősebb is, csak kis hőcsökkenést szokott okozni. A szél hömérsékcsökkentő hatása nemcsak a szél égtáji irányától függ, hanem a sebességével is egyenes arányban áll. A gyenge szél alig befolyásolja a tó hőmérsékletét, az erős szél után azonban mindig észlelhetünk hőcsökkenést. De azt sem a szél keletkezésének az óráiban vagy napján, hanem rendszerint csak másnap vagy harmadnap, vagyis elég hosszú ideig tartó szél képes csak a tó vizét lehűteni. A lehűtő hatást a párolgás fokozásával éri el a szél, amit az északi széllel rendszerint járó levegőlehülés még csak fokoz. A tavat védő páraköpenyt elfújja a szél, így a nagyobbmérvü párolgásnak teret nyit. A szél nagy ellensége a fürdözőknek, mert pl. egy többnapos szél több fokkal is képes a tó vizét lehűteni, Lovassy szerint 3 fokkal, úgy, hogy akár a nyár derekán is sokan fáznak ilyenkor a tóban, ami érthető, mert a tó átlagos nyári hőfoka (33—35 fok C), az ú. n. fiziológiailag indifferens hőmérséklet, mely hőfok az emberi test melegét sem nem emeli, sem nem csökkenti, de ha e hőfok alá süllyed a víz hőmérséke, akkor az már hőt von el, vagyis fázás érzetét kelti. Fázékony ember pedig sok van a rheumás emberek között. A szél Hévíz gyógyító szerepe szempontjából külön kérdés, amivel foglalkoznunk kell és védekeznünk kell ellene. A védekezés két irányú: egyrészt megvédeni a tavat az északi szél léhűtő hatásától, aminek a módja a tó partján minél sűrűbb és minél magasabb fákból álló erdő telepítése. A tó északi és északkeleti partján van is elég széles és elég magas fákból álló fiatal erdő, de az erős északi szél léhűtő hatásától ez sem véd meg még eléggé. Ezért igyekszik Hévíz mai vezetősége egy másik irányban is függetleníteni magát az időjárás káros hatásától: a zárt fürdőház építésével, ahol szükség esetén tető alatt nyújtja majd a medence, az iszap- és egyéb fürdőket. Az eső is képes a tó vizének a hőmérsékletét csökkenteni, mint azt az ábra néhány részletén láthatjuk. De természetesen nem egy rövid zápor, hanem csak a hosszabb ideig tartó, esetleg napokig tartó eső. Hütőhatása valószínűleg nemcsak a hideg esővíznek a tóbakeveredésétől származik, hanem a tó közvetlen környezetéből, tehát a tavat körülvevő és könnyen elmocsarasodó erdős területből a tőzegrétegen keresztül a
