Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról

A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról ti9 ziót és hőmérséket pontosabban megadni ez adatok alapján nem lehet. Az alábbi kis táblázat egységes szempont szerint rendezve tartaimazza a karszthidrológiailag fontosabb kalcit-dolomit oldhatósági adatokat. Az értékek részben hozzávetőlegesek, az irodalmi adatok közti eltérésekre való tekintettel (7, 16, 17, 27, 28). III. táblázat. Oldott n ennyiség g/l. 1 atm. nyomás mellett: K a 1 c i t Dolomit COa résznyo0.000 U.0003 0.003 1 00 1.00 más (atm.) 0.000 1 00 1.00 Példa: desztil. víz Víz normál CO-i-vel CO-j-vel Példa: desztil. víz CO tartalmú mellett levegő mellett telített víz telített víz 0" C 0.081 1 56 11.5° C — — 0.7 15 (16") C (0.013) 0.065 0.138 1X58 — 25° C 0.914 0.056 — — — 50" C — 0.029 — — — 100,, c 0.02 0.018 — — — Ez összeállításából látható, hogy a mészkő (csekély) oldhatósága deszt. vízben a hőmérsék emelkedésével nő, viszont (erősebb) oldhatósága CO, tartalmú vízben a hőmérsék emelkedésével csökken, hiszen a hömérsék emelkedésével a C0

2 tartalom is csökken. Ez is mutatja tehát, hogy a triászvizeinknek a hőmérsék növekedésével növekvő szilárd maiadéka az egyéb oldott társak hatására vezetendő vissza. — Érdekes és karszthidrológiailag is fontos fizikokémiai feladat lesz triászvizeink oldási viszonyainak pontosabb kivizsgálása. Azt a sajátságos jelenséget, hogy triászvizeink összetétele kb. állandó, dacára, hogy a bezáró kőzetek összetétele változik, — pl. délen dolomitosabb, északon meszesebb — azzal lehet magyarázni, hogy a különböző területrészek vizei egymással keverednek, összeköttetésben állnak. Uralkodóan diffúziós kiegyenlítődésre lehet gondolni, minthogy az összeköttetések részben kapilláris méretűek, tehát a vízkicserélődés igen lassú. Triászvizeink mélyebb, túlnyomó része tehát részben már régóta felhalmozódott, azaz bizonyos mértékig, „ős"-karsztvíz (60). Ezért állhatott benne elő dolomitra és mészkőre vonatkozó telítettség és a diffúziós kiegyenlítődés. A jelenlegi hozzá- és elfolyások viszont triászvizeinknek főleg csak felső, víztükör-közeii szintjeit érintik. Minthogy e felső részek túlnyomóan új vize azonnal keveredik a mélyebb szintek nagyrészben kiegyenlítődött és telített vizével, ezért a felső szintekből kifolyó triászvizek is a csaknem állandó, egységes összetételt mutatják.

4 Végeredményben a nagytömegű, mélyebb, régi és az ehhez képest kis mennyiségű felső, új triászvizek közt állandó kicserélődés és dina-