Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról

76 Dr. Szádeczky-Kardoss Elemér karsztvízjellegéről Jaskó értekezett (21). Ugyancak ő említi, hogy beljebb a hegységben, Bakonyjákón 270 m magasságban fúrt kút vékony alluvium után 16 m vastag pannon-agyagon áthatolva krétakorú mészkövet ütött meg, melyből víz tört elő és felszállva megtöltötte a kutat bizonyos szintig (21. p. 205.). Papp Ferenc dr. műegyetemi m. tanár úr, igen tisztelt barátom szíves szóbeli közlése szerint a karsztvíztükör itt 254 m magaságban van. A Bakony északi szélén, Kisbértől D-re mintegy 10 km-re, Ácsteszérnél van egy vízválasztó hegygerinc. Ezt lösz és pannon-pontusi korú üledékek fedik, de magját a mélyben nyilván triász alkotja (52. p. 228.). Minthogy itt egész kis vízgyűjtő területről minden irányban nagy víztömegek folynak le, a forrásokat feltételezhetően a triászmag karsztvize táplálja. A vízbőség köröskörül kb. a 260 m-es szintvonal alatt jelentkezik, sokszor láposodás és tavak alakjában is, pl. Feketevíz pusztán 230 ni magasságtól. A karsztvíznívót itt tehát kb. 260 m-es magasságban gyaníthatjuk. Tovább K-re, Bokod, Mór és Bakonycsernye körül is a források főleg 220—260 m magasságban fakadnak. Magában a MagasBakonyban a Körishegy csoport körül azonban teljesen más, részben sokkal magasabb forráscsoportok is akadnak, szintén triásznál fiatalabb rétegekben. Mindezek alapján a Bakony északi felében a déli Bakonyétól elkülönült, több önálló kis karsztvízrezervoárt lehet gyanítani. Pontosabb adataink ismét a Bakony keleti széléről, Várpalota vidékéről vannak. Az inotai forrásoknál a karsztvíztükör Faller vizsgálatai (14) szerint valamivel a 147.6—154.2 m-es magasságok felett fekszik, míg a hegység magjától még távolabb eső csóri Csabafővíz karsztvízszintje közvetlenül a 124.5 m-es magasság felett lehet. Várpalotán Vitális István szerint (58. p. 314.) a karsztvíz felszálló magassága szintén 147 m. Ugyanilyen magas a karsztvíztükör tovább ÉK-re Bodajknál (146 m, 14. p. 199.), míg a hegység belseje felé, Mór irányában, a forrásgazdag övek magasságából következtetve feltételezhetően emelkedik. A hegység pereme felé viszont úgylátszik sülyed: Fehérvárcsurgó mellett DDK-re levő forrás és fürdő-csoport, pl. a Meluzina-fürdő magassága 130— 135 m körül van. Megjegyzendő azonban, hogy e forrás, ill. fürdőcsoport vize már nem, ill. nem közvetlenül a triászból fakad. A Vértes DK-i széléről Gánt és Zámoly vidékéről Gedeon közölt saját és Kormos vizsgálatai alapján karsztvíztükör-adatokat (15. p. 34. és 73.). Ezek szerint a tükörmagasság itt 155 m körül ingadozik: zámolyi szöllő 155—158, Badacsony-major 158, Szárazvölgy kb. 151.5 m. A források vízhozama Gedeon szerint a csapadékmennyiség szerint erősen változó. Gedeonnak ezekre a forrásokra vonatkozó feltevésével, mely