Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról

A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról ti9 ják. A közvetlen összefüggés ezekben az esetekben tehát mindenképen nyilvánvaló. Másrészt az említett ellenérv ellen szól az a körülmény is, hogy a karsztvíztükör nemcsak a peremi megcsapolások közelében, hanem a hegyég belsejében is állandó, pl. — mint a következő fejezetben látni fogjuk — Veszprém, Öcs, Ajka vidékén. 3. A triászvíztükör magasságai a Dunántúli-Középhegységben. Kövessük most a triászvíztükör magasságait a Középhegység déli szélétől haladva ÉK felé. A Keszthelyi-hegység déli felében szerző vizsgálatai szerint a triászvíztükör mindenütt 120 m körül ingadozik: Héviz és Alsópáhok vidékén 117.5—120, a keszthelyi ártézi kutakban kb. 117 és 121, Cserszegtomaj vidékén 121, Gyenesdiáson 117—120 m, míg Balatonedericsen a szénkéneggyár ártézi kútjában valamivel több mint 113 m. Minthogy az egész •keszthelyi-alaphegység uralkodóban fődolomitból áll s a karsztvíztükör is kb. állandó, nincs okunk kételkedni, hogy egységes, összefüggő triászvízszinttel van itt dolgunk. ÉK felé haladva a tükör kissé emelkedik: a hegység ÉK-i pereme közelében, Tapolcánál kb. 124.6—126 m magasságban fekszik: a tapolcai állomás ártézi kútjának felszálló vízszintje 126 m, a tavas barlang vize 124.6 m. Ez is nyilván a fődolomitból származik, mert az itteni felszíni szarmata mészkő alatt vízrekesztő réteg közbeiktatódása nélkül következik a fődolomit. Díszeinél már újból a felszínre kerül a fődolomit s az id. Lóczy szerint (29. p. 597.1 ebből fakadó falubeli források magassága 133 m körül fekszik. Hasonló magasságúra, 132 m-re becsülhetjük Kékkútnál is a triászvíztükröt: Pálfy vizsgálatai (35) szerint ugyanis a kékkúti Theodora-forrás vize campili mészkőből mintegy 131.8 m-re emelkedik, mint adataiból kiszámítható.* Tapolcától K-re tehát lassan még tovább emelkedett a tükör. Minthogy pedig a Tapolca vidéki fődolomit a mélyben közvetlen összeköttetésben van a Keszthely vidékivel, s a tükör változása is csak igen lassú és fokozatos, a karsztvízszint összefüggése is valószínűnek tekinthető. Tapolcától úgy ÉNy-, mint K felé emelkedik a tükör. Északon, a nyirádi bauxit műveletek vidékén Ajtai Zoltán adatai szerint kb. 150 m magasság körül van, tovább Ny-ra pedig Sümeg vidékén — bárha a fúrások itt nem tártak fel karsztvizet — Papp Ferenc műegyetemi m. tanár úr szíves szóbeli közlése szerint a Rákóczi-forrás karsztforrás és így a tükör úgy látszik 225 m magasság körül van. * Itt tehát a campili mészkőből fakadó víz kb. ugyanolyan magasságra szökik, mint a szomszédos területen a fődolomitból fakadó karsztvíz. Ez arra mutat, hogy a két szint hidrologiai összeköttetésben van, bárha e rétegeket egymástól át nem eresztő rétegek választiák el.