Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról
A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról ti9 gozatlanságra alkalmas, vastag karsztvízrezervoár-kőzettömeget elsősorban a felsőtriász nori fődolomit és dachsteini mészkő csoportja képviselnek. (Egyedül a nori fődolomit vatagsága Középhegységünkben 200 m körül van, míg a 1450—1850 m összvastagságú triász összes mészkődolomit-üledékeinek vastagsága a Bakonyban az 1100 m-t alig haladja meg id. Lóczy szerint.) Leghatalmasabb karsztvíztömegünknek, a triászvíznek valóban a fődolomit a legfontosabb rezervoár-kőzete. A nagy területre kiterjedő, horizontálisan tagozatlan, összefüggő karsztvíztömeg másik elvi alapfeltétele, hogy a nagyvastagságú karsztosodható rétegcsoportban valóban létezzen összefüggő üregrendszer. Az üregek karsztosodás nélkül létrejött primér, pl. zsugorodási, vagy tektonikus üregek is lehetnek. Sőt egyes újabb kutatók szerint csakis ilyen, már eredetileg is a kapilláris méreteket meghaladó üregekből fejlődhetnek ki a nagyobb karsztos üregek, barlangok, ami azt jelenti, hogy a karsztosodás által újabb összeköttetések már nem, vagy csak alig képződhetnek. Minthogy pedig az eredeti (tektonikus, zsugorodási etc.) hasadékok nagyrésze a kapilláris méreteket feltételezhetően nem haladja lényegesen meg, ezért a kutatók egyrésze a nagyobb kiterjedésű összefüggő karsztvízrendszerek létezését nem tartja valószínűnek. Ez az álláspont mindenesetre már elvben is kifogásolható. Gyakorlatban pedig éppen a Gerecse és Vértes bányászatilag feltárt, nagykiterjedésű egységes karsztvíztükrei mondanak neki ellen. Említettük, hogy egyes szomszédos üregek közvetlen összefüggése nélkül, csupán körülményes, részben talán kapilláris összeköttetések útján is elképzelhető egységes karsztvízszint, nagyobb ugrások nélküli tükörrel. Sőt, egy ilyen nagyobb egységes karsztvízrezervoáron belül kisebb, teljesen elszigetelt karsztvizes üregrendszerek is előfordulhatnak, anélkül, hogy a környező nagyobb rendszer összefüggésében kételkednünk kellene. Természetesen egy ilyen összefüggő üregrendszeren belül is a karsztvizek áramlásának lehetősége erősen változik. A fő-áramlási vonalak, tágabb értelemben vett földalatti folyóvizek mellett olyan összefüggések is lehetnek, amelyek közt semmiféle áramlás nincs. Festési eljárásokkal tehát valamely karsztüregrendszer minden összefüggése nem mutatható ki. Ha egy ilyen nagyobb területre kiterjedő összefüggő karsztvízrezervoárt a Vértes és Gerecse főleg dachsteini mészkőből álló, bányászatilag feltárt alaphegység részeiben feltételezhetünk, úgy a fődolomitos alaphegységrészekben sem lehet azt elvben kizárni. Sőt, a fődolomitunk ismert hasadékossága az ilyen összefüggő karsztvízrezervoár létrejöttének csak kedvezhet. A Dunántúli-Középhegységben erősebb, kis területen belüli karsztvíz-tagoltságot kutatóink közül Gedeon (15) tételez fel. ő a Vértes DK-i
