Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: A Dunántúli-középhegység karsztvizének néhány problémájáról

A Dunántúli-Középhegység karsztvizének néhány problémájáról ti9 gozatlanságra alkalmas, vastag karsztvízrezervoár-kőzettömeget elsősor­ban a felsőtriász nori fődolomit és dachsteini mészkő csoportja képvisel­nek. (Egyedül a nori fődolomit vatagsága Középhegységünkben 200 m körül van, míg a 1450—1850 m összvastagságú triász összes mészkő­dolomit-üledékeinek vastagsága a Bakonyban az 1100 m-t alig haladja meg id. Lóczy szerint.) Leghatalmasabb karsztvíztömegünknek, a triász­víznek valóban a fődolomit a legfontosabb rezervoár-kőzete. A nagy területre kiterjedő, horizontálisan tagozatlan, összefüggő karsztvíztömeg másik elvi alapfeltétele, hogy a nagyvastagságú karszto­sodható rétegcsoportban valóban létezzen összefüggő üregrendszer. Az üregek karsztosodás nélkül létrejött primér, pl. zsugorodási, vagy tekto­nikus üregek is lehetnek. Sőt egyes újabb kutatók szerint csakis ilyen, már eredetileg is a kapilláris méreteket meghaladó üregekből fejlődhet­nek ki a nagyobb karsztos üregek, barlangok, ami azt jelenti, hogy a karsztosodás által újabb összeköttetések már nem, vagy csak alig kép­ződhetnek. Minthogy pedig az eredeti (tektonikus, zsugorodási etc.) hasa­dékok nagyrésze a kapilláris méreteket feltételezhetően nem haladja lénye­gesen meg, ezért a kutatók egyrésze a nagyobb kiterjedésű összefüggő karsztvízrendszerek létezését nem tartja valószínűnek. Ez az álláspont mindenesetre már elvben is kifogásolható. Gyakorlatban pedig éppen a Gerecse és Vértes bányászatilag feltárt, nagykiterjedésű egységes karsztvíztükrei mondanak neki ellen. Említettük, hogy egyes szomszédos üregek közvetlen összefüggése nélkül, csupán körülményes, részben talán kapilláris összeköttetések útján is elképzelhető egységes karsztvízszint, nagyobb ugrások nélküli tükörrel. Sőt, egy ilyen nagyobb egységes karsztvízrezervoáron belül kisebb, teljesen elszigetelt karsztvizes üreg­rendszerek is előfordulhatnak, anélkül, hogy a környező nagyobb rend­szer összefüggésében kételkednünk kellene. Természetesen egy ilyen összefüggő üregrendszeren belül is a karszt­vizek áramlásának lehetősége erősen változik. A fő-áramlási vonalak, tágabb értelemben vett földalatti folyóvizek mellett olyan összefüggések is lehetnek, amelyek közt semmiféle áramlás nincs. Festési eljárásokkal tehát valamely karsztüregrendszer minden összefüggése nem mutat­ható ki. Ha egy ilyen nagyobb területre kiterjedő összefüggő karsztvízrezer­voárt a Vértes és Gerecse főleg dachsteini mészkőből álló, bányászati­lag feltárt alaphegység részeiben feltételezhetünk, úgy a fődolomitos alap­hegységrészekben sem lehet azt elvben kizárni. Sőt, a fődolomitunk ismert hasadékossága az ilyen összefüggő karsztvízrezervoár létrejöttének csak kedvezhet. A Dunántúli-Középhegységben erősebb, kis területen belüli karszt­víz-tagoltságot kutatóink közül Gedeon (15) tételez fel. ő a Vértes DK-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom