Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Vendl Miklós dr.: Elektromos triászvíz-kutatás Dorogon

60 Vendl Miklós kísérje, inert napról-napra mind érzékenyebb, használhatóbb és jobb módszerek születnek, illetve a már ismertek finomulnak.

1 A geofizikai módszerek egyrészt a kőzetek bizonyos fizikai sajátságainak közvetlen hatására, másrészt azoknak a talajban mesterségesen keltett fizikai folyamatokkal szembeni bizonyos viselkedésére s végül az azokon lejátszódó természetes fizikai folyamatokra támaszkodnak. A ma használatos módszerek közül az első csoportba tartoznak a tömegre és a mágnességre épített, a másodikba a szeizmikus és elektromos, az utolsóba pedig a kőzetek elektrolitos vagy radioaktív viselkedésén alapuló kutató-módszerek. Megemlíthetjük még, hogy újabban geokémiai módszereket is ismertettek, amelyek a felszíni rétegek mikrokémiai és spektrálanalitikai vizsgálata alapján dolgoznak és már eredményekről is vannak hírek. A geofizikai módszerek egyike-másika igaz ugyan, hogy ma még gyerekcipőben jár. De viszont az is tagadhatatlan, hogy nem egy esetben igen értékes segítőtársnak bizonyult. Éppen ezért kezdeti sikertelenségek nem dönthetik el végérvényesen egy geofizikai módszer használhatóságát vagy használhatatlanságát, mert a módszer tökéletesedése azt, ami ma még nem sikerül, talán már pár év múlva valóra válthatja. A bányászati irányú geofizikai méréseket, kutatásokat azok a nagyvállalkozások segíthetik érdemlegesen csak elő, amelyeknek egyrészt az ilyenirányú eredményekre szükségük van, másrészt pedig nagy tőkeerejük folytán erre képesek is. A geofizikai kutatások terén nálunk az állam vezet, a nagy vállalatok közül kiemelhetjük azután a MagyarAmerikai Olajipari Részvénytársaságot s a szénvállalatok közül, mint úttörőt, a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársaságot. Triász mészkő-dolomit alapkőzetekből álló paleocén széntelepeink állandó veszélye közismerten a triászvíz, illetve pontosabban ennek a műveletekbe való betörése. A jövő mind mélyebbre kényszerülő bányászatának mondhatni legnagyobb problémája ez a kérdés, ennek leküzdésétől függ nem egy helyt a bányászat lehetősége, amint erre például a triászvíz elleni küzdelem egyik legjelentősebb munkása, Schmidt Sándor, már több ízben is nyomatékkal rámutatott. E kérdésnek a bányász szempontjából fontos állását, múltját, részleteit, a leküzdésére irányuló munkálatokat, stb. nem részletezem. Igen sokat olvashatunk erről főleg Schmidt Sándor értekezéseiben, aki e harcban már eddig is nagy eredi A m. kir. József Nádor Műegyetem bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán a bányamérnökhallgatók részére 1933 óta kötelező tárgy a „Geofizikaj mérések" (belső és külső gyakorlattal is), továbbá fontosságára mind a bányaműveléstani, mind pedig a teleptani és geológiai előadásokban többször is rámutatnak.