Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Pogány Béla dr.: Víz kutatására felhasználható geofizikai módszerekről

54 Dr. Pogány Béla Tekintsük most a mérési eredményeknek egy oly csoportját, melyek ugyanazon z = zj értékhez tartoznak, tehát különböző (xj, yk) pontokban de azonos a=Zi távolságok használatával mérettek. Akkor minden (x,, yk) pontban a z

{ mélységre vonatkozó térképben beírható az ott mért érték és azután össze lehet kötni egy görbével az egyenlő q értékkel rendelkező (Xj,yk) pontokat. Ezek persze hasonlítanak egy térkép rétegvonalaihoz. A 7. ábrában látható Schlumberger egy publikációja nyomán egy ily térkép. Ez egy oly területre vonatkozik, hol ^"értéke a felszíni réteg 16 ohmméteres értékéről 3 lépésben lecsökken a mélység felé 2 ohmméterre. Tehát négy csökkenő g értékkel rendelkező réteg fekszik egymás alatt. Ha egy z= Z\ mélységre vonatkozó térképen ily viszonyok mellett az értékek egy helyen csökkennek, ez nyilván arra mutat, hogy ott egy boltozódás van, a mélyebb, kisebb q értékű rétegek felemelkedtek, közeledtek a z = zi síkhoz. A 7. ábra zárt görbéi is ily boltozódásra mutatnak a ^ =9 ohmméteres pontokat összekötő zárt görbén belül. Nagyon szép példája ez annak, amire tudomásom szerint Schlumberger mutatott rá először, hogy a"^ mérése alkalmas geológiai strukturák felderítésére is (közvetett módszer). A következő ábrák a dorogi bánya területén végzett mérésekre vonatkoznak. A mérési pontok egy vető felett vannak telepítve. A 8. ábra vertikális metszetben mutatja a vetőt, amely kb. kelet-nyugati irányba húzódik; a 8. ábra síkja tehát kb. észak-déli irányú függélyes sík. A triász-mészkő a vető mentén lecsúszott kb. 280—290 mélységre a felszín alá. E mélység a Föld színe alatt kb. a tenger színének felel meg. Efölé a színt fölé 130 és egynéhány méterrel emelkedik a triász-víznek a szintje. A 9. ábrában látható azoknak a pontoknak a vízszintes síkban való elrendezése, melyekben méréseket végeztünk. Az É—D irányú koordiná-