Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Vitális Sándor dr.: Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján környékéről. II.
Újabb hidrogeológiai adatok Salgótarján környékéről. II. 33 túrás hazánkban az első, melyekben a glaukonitos homok-homokkő rétegekből foraminiferák kerültek elő. Megjegyzem azt is, hogy a foraminiferák erősen kopottak. Az átfúrt rétegek közül víztartók a rétegsorrendben 25, 36, 39, 41, 43, 45, 46, 48, 50, 52, 53, 55, 57, 61, 62, 63, 64, 65 és 66 számmal jelölt rétegek. A fúrásban összesen 235.88 m. vastag víztartó réteget tártak fel, melyek mind be lettek kapcsolva a víztermelő kútba. Az átfúrt víztartó rétegek szemnagyság, pórusvolúmen stb. vizsgálata nem történt meg, mert a feltárt víztartó homokrétegek erősen kötöttek, homokolás a próbaszivattyúzások alatt egyáltalában nem volt. A víztartó rétegek vízadóképessége próbaszivattyúzással (búvárszivattyúval) lett megvizsgálva az alábbi eredménnyel: A 22—28 sz. rétegek 48.50 m. kiilszíntö! számított leszívás mellett &—30 a 22—30 a 22—37 a 22—44 a 22—67 48.50 48.50 48.50 48.50 54.60 5 69 7 23 25 89 l/min. vizet szolgáltattak. A vízszolgáltató képességet ezenkívül megvizsgáltuk a Mazalán Pál oki. bányamérnök úr által szerkesztett igen elmés vízsebességmérő készülékkel. Ennél a vizsgálatnál a furat 130 m. mélységig volt lecsövezve, s a vizsgálat 340 m. mélységig történt 100 l/min. teljesítmény és 33 m.-ről 52 m.-ig leszívott vízszín mellett. A vizsgálat, illetve mérések kiértékelt eredményét a 2. sz. ábrán tüntettem fel. c £ -120 CP •too tfl So c So c QJ 60 £ 10 >. 20 zr o <-i— < s 10 40 6° SO 100 «0 WO <60 180 IM 210 i.1« 260 210 300 J20 J60 Fúrólyuk melysége m -ben > 2. ábra. Érdekes kiemelnem, hogy 191 in. mélységig a víztartó glaukonitos homok-homokkő rétegek csaknem szárazaknak bizonyultak s így érthető Schréter (2.) megállapítása, aki adatok hiányában a glaukonitos homok-homokkő rétegcsoportot vízszegénynek tartotta. Az előfúrás folyamán megállapítottuk, hogy a feltárt vízadó rétegek vizének nyugalmi vízszintje a mélység arányában csökkent ugyan3