Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Papp Ferenc dr.: Rózsaszentmárton és környékének hidrogeológiai viszonyai

V Rózsaszentmárton és környékének hidrogeológiai viszonyai. Irta: Vitális Sándor dr.* Rózsaszentmárton község Heves megyében, a Mátra hegység délnyugati lábánál, a Zagyva folyó völgyétől keletre, alig 1.5 km távolságban terül el. Környékén, illetve szomszédságában fekszenek: Apc, Zagyvaszántó, Lőrinci, Ecséd és Gyöngyösszücsi községek. A Mátra hegység, illetve Rózsaszentmárton és környékének földtani, bányászati stb. viszonyaival a szakirodalomban Mauritz (1.), Noszky (2, 3.), Ulreich (4.) Vígh (5.) és Vitális István (6.) foglalkoztak részletesen. A terület összefoglaló földtani felépítéséről Noszky (2, 3.) munkái és az azokhoz mellékelt földtani térképek adnak felvilágosítást. Az idézett szakmunkák alapján Rózsaszentmárton és környékének földtani felépítése igen egyszerű s röviden összefoglalva a következő: Rózsaszentmártont (lásd Noszky (3.) térképét) északról és nyugatról a Mátra hegység főtömegét alkotó középső miocén korú pirokszénes andezit láva és tufái veszik körül s erre az idősebb hegykeretre medenceszerűen a felsőpannóniai agyagok, homokok — a közéjük zárt lignit telepekkel — települnek (transzgredálnak). A felső pannóniai üledékeket a dombokon pleisztocén lösz és hordalék fedi, míg a folyók, patakok völgyeit és peremét az óholocén terraszkavics, futóhomok és a holocén ártéri hordalék tölti fel. Hegyszerkezetileg a Mátra hegység észak-déli irányú zagyvavölgyi hatalmas szegélytörését leszámítva, a felsőpannóniai üledékekben nagyobbmérvü törések, gyűrődések ezideig nem ismeretesek, csakis apróbb jelentéktelen törések s igen enyhe, hullámos gyűrődések. A hidrológiai viszonyokról a szakirodalomban alig találunk említést. Noszky (2.) említ Lőrinci község határában a Mulató hegy fölötti árokban egy kesernyés ízű forrást. Vígh (5.) a munkájához csatolt tér* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1941. október hó 29-i szakülésén.