Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 189egyúttal útközben összegyüjthetné a harántolt rétegek vizét. A tárna hossza mintegy 6 kilométerre lenne. A szivattyúberendezés 14—15 m

s/perc-re volna elegendő, tehát a kitermelhető vízmennyiség azt legalábbis valamivel meghaladja. Ez a nem várt, sőt elkerült karsztvíz ugyanitt, ha nem lopva tör be, hanem szándékosan keresik fel, bizonyára még nagyobb mennyiségben tárható fel. Megjegyzendő, hogy a triász karsztvízhez oligocén rétegekből is bőven ömlik le víz, ami viszont csak előnyös összetételére, keménységére. Tekintettel arra, hogy még áll a gépház, a gépek egy része is ott van, e helyen kellene megkezdeni a kutatómunkát. II. Solymár község vasúti állomása előtt levő réten több törés, nevezetesen a legerőteljesebb a Rétvölgy ÉNy-i DK-i törése és a Rózsika forrásvölgy jelezte É—D-i irányú törés ismerhető fel. Ahol e két főtörésvonal találkozik, a vasútállomástól É-ra mintegy 200—250 m-re bő forrás buzog fel (alulról felfelé). A rét maga alluviális, a sárga homok, melyet a nagyerővel előtörő víz a felszínre vet, valószínűleg: Cattien homok. A térszín 145 m a tengerszint felett, itt ásott 37—42 m mély aknák segítségével is elérni a karsztvizet. A rendkívüli vízbőség elposványosítja a legelőt. A lánchídi „0" km-től 14.5 km távol van a hely légvonalban. III. Pilisborosjenőtől D-re, ahol a Csíz malomvölgy találkozik a solymári Rétvölggyel a 129 m tengerszint feletti magassági pont felett, itt K—Ny-i és ÉNy—DK-i találkozásánál 20—25 mély ásott aknákkal érhető el. Az alluvium alatt felső oligocén agyagos homok, majd középső homokagyag (kiscelli agyag) és ez alatt márga várható. Egymás mellett egymástól 20—30 m távol több ily akna mélyítendő. IV. Üröm községtől DK-re 1 km-re, az Ürömi hegy É-i oldalában levő nagy kőfejtő felső pereme kb. 190 m tengerszint feletti magasságban van, a bánya mélysége 25 méter, tehát e kőfejtő alja kb. 165 m tengerszint feletti magasságnak felelt meg. Itt mintegy 55—65 m mély aknát kellene szakavatott bányamunkásokkal készíttetni a felsőtriász dachsteini mészkőben, majd az alatta levő felsőtriász dolomitban. Megjegyzendő, hogy e helyen a legnagyobb elővigyázatossággal kellene eljárni: így be kellene szintezni a kőfejtő talppontját, 109 m tengerszint feletti magasságban remélhető már a karsztvíz. Miután a kőzetben nagyértékű langyos források vannak, 124—120 m tengerszint feletti mélységet elérve, az akna mélyítése beszüntetendő és kisátmérőjü fúróval kellene „előfúrni". Amennyiben hideg: 14—15° C langyos víz törne elő, úgy az akna tovább mélyítendő, ha ellenben 19—22° C langyos víz tör elő, akkor még annak ellenére is, hogy kívül esik a budapesti melegforrások külső védőterületén, nyomban beszüntetendő és szakértő vállalkozóval betömendő a próbafúrás helye. Betömendő, mert bőven Találni más meg-