Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Valtinyi László: A Szent Gellérthegy körüli források geodéziai felmérése

Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetősége Budapesten 157rétek, Nemesvámos Tekeresvölgy felső szakasza, Sándor major melletti rétek, Bakony-Szentlászló, a vasúti állomás körül levő ingoványos rétek. Vörösberény Ferenc-forrás völgye, Balatonfüred Koloska-források előtörése körül levő ingoványos rétek, Nemespécsely—Magyarpécsely közötti ingoványos rétek, Tapolca—Balatonederics közötti ingoványos rész, Hévíz: tó melléke, Pécs—Szentlőrinc között levő ingoványos rétek, Hetvehely: Petőc patak völgye. Siklós—Harsány, Vizenyős dülő, Bissekistótfalu Malomárok völgye és még sok más. A karsztvíz források alakjában is előtör. Alulról feltörő — oldalról jövő — gyenge- és rendkívül bő óriás-források között minden átmenetet megtalálni. E források vizét rendszerint ivásra használják, de vannak helyek, ahol ipari célokra: malmok hajtására, fürésztelepek, villanyáramot fejlesztő telepek üzemfenntartására is alkalmazzák. Néhány ismertebb hazai karsztforrás: Sárisápi forrás, Zámolyi források, Csór forrásai, Pét forrásai. Veszprém: Laczkó-forrás, Szentkirályszabadja: Romkút, Vörösberény: Ferenc-forrás, Balatonkövesd: Nosztori források, Balatonarács: Koloska források, Tettye, Óforrás, Püspökmalmi forrás, Kniffer-forrás, Melegmányi forrás, Nagymélyvölgy forrásai, Abaliget forrása. Vannak olyan „vegyesvizű" források, melyek mélyebb szintekből feltörő vízzel keveredve, melegebbek, langyosak (rendszerint az ásványvizekhez való átmenetek), ilyenek a Császárfürdő Török-forrása, a Lukács-fürdő Malom-tava, az óbudai Árpád-forrás, Római-fürdő forrásai. E helyen csak néhány természetes forrást neveztünk meg, több helyen fúrással is sikerült feltárni olyan „vegyes jellegű" gyógyvizet, melyhez jelentékeny karsztvíz is keveredik. Ilyenek: a Császár-fürdő Török-forrása, a csillaghegyi Árpád-forrás, Pünkösd-fürdő forrása, az esztergomi Szent Istvánforrás, Hévíz, Sikonda, Harkány és még több hasonló fúrt, artézi jellegű forrás. A karsztvíz tavakban való előfordulása is több helyen ismeretes. így a Római-fürdő tava, Tatatóváros határában levő 17 tó, a Tapolcafői tavak, Atyai-forrástó, Bodajki-forrástó, a Meluzina-fürdö, a Péti-forrástó, a Balaton, Hévíz, Siklósi-tó a legismertebb, főleg karsztvízből táplált állóvizeink. A felszín alatt nagyobb mélységben mérhetetlen víztömeg rejtőzik a kőzetek hasadékai és üregei között. Ez a karsztvíz a rétegek egymásutánja, a hegyszerkezet szerint különböző erővel tor elő a feltárások mélyén. Néhol csak csendesen, néhány centiméter/másodpercenkénti sebességgel, néhány tized atmoszféra nyomással, más helyen pedig patak, folyam módjára 0-3 m sebességgel, 30 atmoszféra nyomással haladva tovább. A karsztvíz, mint láttuk, sokféle alakban jelenik meg. A szép, a jó, a hasznos és a felemelő, valamint a rút, a rossz, az ártalmas egymást