Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Tarics Sándor: A Császár-, Lukács- és Királyfürdő geodéziai felmérésének jelentősége

A Császár-, Lukács- és Királyfürdő geodéziai felmérésének jelentősége. Tarics Sándor oki. mérnök. A Fürdő- és Rheumakutató Intézet Forráskutató Osztálya munkaprogrammjának keretében elkészült a Császár-, Lukács- és Királyfürdő forrásainak szabatos geodéziai felmérése. Geológiai jelekből következtetve már Schafarzik és Schréter is megállapították, hogy az egyes források feltörési szintje változik. Ez a változás helyenként 15Q—200 méteres magasságot is elér. Kétségtelen megfigyelések mutatják például, hogy a tatai források szintje a közelmúltban alászállt. A régmúlt geológiai korokban való szintváltozásokra a geológusok megfigyelései — geológiai bizonyítékok — az irányadók, azonban a jelenben végbemenő változások megfigyelése a mérnök feladata. Az említett fürdők forrásainak egymáshoz viszonyított vízszintes értelmű helyzetét a források koordinátáinak meghatározásával rögzítettük. A koordináták a gellérthegyi országos rendszerre vonatkoznak. A méréseket Budapest székesfőváros jelenleg folyó új felmérésének alapponthálózatára támaszkodva végeztük el. A méréseknek ilyen körülmények között való elvégzése lehetővé tette, hogy a források koordinátáit centiméter élességgel meghatározzuk. Ezek » a koordináták — számszerű adatok — örök időkre szóló helymeghatározói a forrásoknak. Egyszerű módon kiszámítható belőlük a források egymástól való távolsága, ezenkívül egymásra és az égtájakra vonatkoztatott irányaik. Segítségükkel a forrásokról bármikor tetszőleges méretarányú térkép készíthető. A források magassági helyzetének megállapítására minden forrás közelében egy öntöttvas tárcsát helyeztünk el és megállapítottuk ennek magasságát az adriai középtengerszín felett. Ahol ilyen tárcsát elhelyezni nem lehetett, ott a forrás közelében kiválasztott jellegzetes pontnak a magasságát határoztuk meg. Méréseinket bekapcsoltuk a székesfőváros