Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)
Kárpáti Jenő dr.: A görömböly-tapolcai forrásvizek vizsgálata
124 Dr. Kárpáti Jenő Kalciumszulfát (CaS0 4) Stronciumszulfát (SrS0 4) Báriumszulfát (BaS0 4) Metakovasav (H,Si0 3) Szénsav (Co 2) Összesen 0.02168 g, 0.00209 g, nyomokban, 0.02970 g, 0.13050 g, 0.70576 g. Jellemző a forrásra a nehézfém-ionok jelenléte. Különösen a réz-ion mennyisége jelentékeny. A cink és ólom jelenléte is határozottan kimutatható, de miután az utóbbi fémek sóinak számszerű kimutatása az alkalmazott vegyszerek cink- és ólomtartalma miatt gyakorlati akadályokba ütközött, a fenti összeállításban ezeket a sókat egyelőre mellőztem. Egyelőre még a német kémiai iparnak sem sikerült oly nagytisztaságú vegyszereket előállítania, melyek tisztasági foka a legutóbb ismeretessé vált, rendkívül érzékeny meghatározási módszerekkel arányban állana. Miután a forrás nincs befoglalva és a víz lebegő szilárd alkotórészeket tartalmazott, a vizsgálatok előtt a vízmintákat minden esetben gondosan megszűrtem. A vízből gázbuborékok törnek fel és ez a gázfeltörés helyenként oly sűrű, hogy a víz valósággal pezseg. A gondosan begyűjtött gázminta összetétele Csajághy Gábor okL vegyészmérnök, kir. vegyész, vizsgálata szerint a következő: C0 2 4.2%, 0 2 10.8% Éghető gázok ... 0.3%, N 2 84.7%, 100.0%. A feltörő gáznak tehát csaknem a fele levegőből áll. Ez a légmenynyiség azonban nem a mintavétel alkalmával került a gázba, hanem minden valószínűség szerint a felülről lefelé szivárgó csapadékvíz viszi magával oldott állapotban. Mikor a felszínre törő víz a hidiosztatikai nyomás alól felszabadul, a gázok buborékok alakjában törnek fel. Ugyanezt a jelenséget tapasztalta dr. Emszt Kálmán kísérletügyi főigazgató a lillafüredi mélyfúrás vizsgálatánál. A fizikai vizsgálat a következő értékszámokat szolgáltatta: A forrás hőmérséklete 30.82° C Ugyanakkor a körlég hőmérséklete — 3.2° C