Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Bodnár János dr.: Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről

Az ásványvizek kémiai vizsgálatának irányelveiről 115 nős jelentőséget tulajdonítanak a germanium kimutatásának mint bizonyítékot arra nézve, hogy az ilyen ásványvíz igen nagy mélységből ered (9). Az ultramikro elemek biológiai hatására vonatkozó ismereteink kialakulására nézve mint klasszikus példát lehet említeni a jódot, ahol régebben az ásványvizekben levő még mikromennyiségű jód hatását is lebecsülték. Ma már azonban tudjuk, hogy az ivó- és ásványvizek ultramikro jódtartalma is számításba jön, mert olyan helyeknek a lakossága, ahol az ivóvíz literenként legalább 10 y jódot tartalmaz, nincs golyva. Vizsgálataink szerint (10) a Nagyalföld azon helyein, ahol ártézi és mélyfúrású kutak vizét issza a lakosság, a golyva ismeretlen, ami magyarázatát találja ezen vizek középértékében 76 y/liter jódtartalmában. Ezzel szemben a Nagyalföld golyvás helyeim a kutak jódszegények, vagy teljesen jódmentesek. A jód kitűnő példát szolgáltat az ásványvizekben igen nagy fontossággal bíró ionantagonizmusra nézve is, a jód legfontosabb antagonistája a fluor s hiába tartalmaz a víz elegendő jódot a golyva megelőzésére, ha a kelleténél több a fluor a vízben, mert ehben az esetben a jódhatás nem érvényesülhet. Ezért — amint azt Straub János (11) vizsgálataiból is következik, — az endemiás golyva és a jódhiány közötti összefüggés szempontjából a jód és fluor viszonyát kell a vizekben figyelembe; venni. A bór mint mikro- vagy ultramikroelem gyakran szerepel az ásványvizekben. Ha hatását az emberi szervezetre nem is ismerjük, annál csodálatosabban hangzik, hogy a répa szívrothadás (szívlevelek elhalása) név alatt ismert betegségét igen kismennyiségű bórsav biztosan meggyógyítja (12). Pl. olyan tápoldatban, amely literenként csak 0.2 mg bórt tartalmaz a betegség nem lép fel, a répa teljesen egészséges marad. Ma már gyakorlatilag is alkalmazzák a bórt (bórax alakjában) a szántóföldeken a répa szívrothadása ellen. Ezt a bórhiánybetegséget más növényeken is megfigyelték. Az ásványvizekben szereplő ultramikrofcmek közül a Mn, Cu, Zn, Co mint különösen nagy életfontossággal bíró elemek érdemelnek figyelmet. A mangánról (13) kimutatták, hogy a mangánmentesen táplált állatoknál szajx)rodási és fejlődési rendellenességek lépnek fel, amivel öszszefügg, hogy a női és gyermekbetegségekben jó eredménnyel alkalmazzák a mangános ásványvizeket ivókúra formájában. Ezek a vizek annyival is inkább fontosak, mert az élelmiszerek csaknem mangánmentesek. Több külföldi ásványvíz jelentős mangánmennyiségeket (1 mg-tól felfelé) tartalmaz, tehát ezekben a mangán már mint mikroelem jön figyelembe. A máj mangántartalma cukorbaj esetében erősen felszaporodik; a mangán a cukorbomlást (élesztő) katalizálja, ami megmagyarázhatja egyes ás-