Hidrológiai Közlöny 1941 (21. évfolyam)

Schréter Zoltán dr.: A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai

A csízi sós, jódos, brómos gyógyvíz hidrogeológiai viszonyai 95 stb. vidéke) amint ezt az 1936—1939. évi, egyelőre még kéziratban lévő jelentéseimben megállapítottam. Az Amussium corneum Soiv.-nak egy fiatalabb változata a miocén schlierekben fordul elő, amelyet var. denudata Rss. névvel jelölhetünk, amely azonban nálunk — úgylátszik — igen ritka. A Csíz vidékén kibukkanó szürke, csillámos homokos agyagrétegek kőzettanilag és rétegtanilag megegyeznek a Serényfalva—Pétervására stb. környékén előforduló, a középső oligocén felső részébe helyezett rétegekkel; tehát a csízvidékiek is ugyanebbe a földtani szintbe helyezendők. A Böckh H. által felsorolt kövületfajok is tehát voltaképen oligocén alakokra vonatkoztatandók. Tekintettel a kövületek gyengébb megtartási állapotára és az oligocénre jellemző kövületek hiányára, ez a tévedés könnyen megtörténhetett.* Az oligocén rétegcsoport fölött helyenként a pleisztocén kavics is jelen van; viszont nagyobb elterjedésű — főleg a dombtetőkön — a pleisztocén agyagos-homokos képződménye, amely felfelé erdei barnaföldbe megy át. Ügyhogy a valóságban a pleisztocén képződményei alól az oligocén rétegcsoport csak itt-ott bukkan ki; mint pl. a Pazár szanatórium mögött, a Koldusvölgy (Baraca völgy) balo'dalán, a Rima völgy jobboldalán, Velkenyétől Ny-ra, DNy-ra és D-re. A Sajó és Rima folyók völgyében, valamint ezek mellékpatakjai mentén szélesebb-keskenyebb alluvális síkok terülnek el. A szerkezeti (tektonikai) viszonyokat illetőleg a következőket jegyezhetem meg: Északon a triász mészkő partszegélyén a priabonai emeletbeli mészkő egyes részleteit találjuk. A bugyikfalva-harkácsi partszegélytől délfelé — amint az várható — az oligocén rétegcsoport rétegei D, DK, vagy DNy felé dőlnek 2—6° alatt. Rozlozsnik Pál a Koldus (Baraca) völgyben, a Hamvai Aladár pusztától É-ra, kb. 500 lépésre mélyített kutató aknában 180° felé 3—4° szög alatt dülő; a Pazár szanatórium mellett létesített bevágásban 217° felé 2—5° szög alatt dülő; innét 100 lépéssel D-re, a pariban telepített bevágásiban 195° felé 4° szög alatt dülő s a község alatt kb. 250 m-re, a völgy balpartján telepített kutató aknában 120° felé 6° szög alatt dülő rétegeket észlelt. A Rima jobbpartján, Velkenyétől nyugatra lévő domboldalak egyikén mélyített kutató aknácskában ÉNy-i, 40° felé, 11 ° alatt dülő rétegeket tártam fel; a községtől kissé DNy-ra pedig 310° felé, 23° alatt lejtő dülésszöget mértem. * Kéziratom befejezése után kaptam kézhez a Földtani Közlöny LXX. kötetének 10—12. füzetét, amelyben jaskó S. dr. lényegileg ugyanezeket említi. Közölt térképvázlatának szélére Csíz környéke is részben még ráesik.