Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

A Dunántúl karsztvizei 133 Idő Hely Lúgosság Kerne öszszes inység változó n. f. állandó Si0

2 A1

20

3 Fe

30

3 CaO MgO s 0

S Cl

2 Szilárd maradék 105 C" 1937. V. 18. 1937. VI. 14 Tatabánya vízakna 8-02 802 2307 25 27 2246 22-26 2-61 301 00098 00095 000C4 0-0002 0-1299 01291 00863 0-0883 0-0413 00355 0-0020 00049 0-4705 0-4446 Fehérvár-Csurgó „ templom for. „ Szilvakút 6-70 7-20 7-80 19-80 22'86 22-60 18-76 2016 21 84 1-14 2-70 0-76 — — — — 0-066 0-002 0 036 0-0074 00074 0-0124 — Bodajki forrás 770 23-35 21-56 1-79 — — — — 0 057 0-0134 — 1930. VIII. 1938. Vili. 1930. VIII. 1933. VlII. 1938. VIII. Gánt bányatelep 695 610 21-56 2100 19-46 17-08 2 10 392 00)6 0-0032 0-004 — 1930. VIII. 1938. Vili. 1930. VIII. 1933. VlII. 1938. VIII. Gánt rendező pályaudvar 5-40 5-46 5'40 16-18 16-21 17-80 15-12 15-28 15-12 1-06 0-93 2-68 — — — — 0-045 0033 0-0041 0005 0-006 — 1930. VIII. 1938. VIII. Zámolyi forrás 632 6-39 18-76 18-50 17-96 17-89 0 80 0-61 — — — — 0 032 0-0044 0-004 — keveredő, tiszta karsztvíz hőmérséklete általában előfordulási helyének átlagos évi középhőmérséklete körül van. Mint föntebb láttuk, a rendelkezésre álló adatok szerint ez 10—12° C. Hasonló viszonyokat találunk a barlangpatakok hőmérsékleténél is. A mélységi hőmérsékletnek (geothermikus-gradiens) viszonylag csekély befolyása van. Ahol tehát az eddigi megfigyelések tetemesen nagyobb hőfokú karsztvizet jeleznek (Dorog, Sárisáp, Tata, Tapolca), ott különleges helyi hidrogeológiai befolyásokra kell gondolnunk, mint azt a budapestvidéki, mélységbeli melegvizekkel való keveredés bizonyítja. összefoglalás. A bányászatban észlelt vízbetörések tanúsága szerint a karsztvíz mennyisége csaknem kimeríthetetlen, amennyiben ismeretlen kiterjedésű, lefutású és irányú járatokból táplálkozik. Egy-egy helyen fakasztható karsztvíz mennyisége előre meg nem állapítható, csak mesterséges föltárással s közvetlen méréssel végezhető. A tapasztalatokból leszűrt elméleti megfontolás szerint a fakasztott vízmennyiség függ a megnyitás méretétől (keresztszelvényétől), a légköri nyomástól s különösen a fakasztás helyének térszíni magasságától (26. sz. irod.). A bányászati tapasztala-