Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Horusitzky Ferenc dr.: Rozlozsnik Pál emlékezete

22 Dr. Horusitzky Ferenc Fűződnek azonban nevéhez hidrológiai munkálatok is, mint például az Alsópáhok védőterületei javaslatának elkészítése és a Rákospatak torkolatával tervezett mélyfúrás véleményezése, mellyel kapcsolatban felöleli a fővárosi hőforrások kérdésének egész komplexumát, s részletesen tanulmányozta az Esztergomi medence karsztvizeit is. Rakjunk össze hálásan megemlékező szívvel egy-két kockát életének, művének és arcképének mozaikjához. Bindt-bányatelepen született 1880-ban, a Szepes-gömöri Érchegységben, a csillogó, tarka ásványok, kincseket rejtő hegyek és bányák birodalmában. Csoda-e, ha fogékony ifjú lelkét már korán megragadta annak az ezernyi titoknak varázsa, melyet a föld mélye takar? Iglói diákévei után a selmeci főiskola padjai közt tárulnak fel előtte a föld mélyének izgató problémái, s őt, aki egyébként exactságra, precizitásra vágyó vérbeli mérnök, végleg eljegyzik a tudománnyal. Alig végzi el a főiskola szemesztereit, már elfoglalja helyét a Földtani Intézetben, ahol később tudományos sikereit aratta. Később a Magyar Tudományos Akadémia s a bécsi Földtani Intézet is levelező tagjukká választották, a Földtani Intézetnek pedig helyettes igazgatója lett. Ezek a külső díszek szinte mellékesnek látszanak Rozlozsnik Pál nemes alakjának rajzában, az ő puritán, szerény és kitüntetésre sose vágyó, s az ünnepeltetés elől mindig visszahúzódó egyéniségének szemszögéből nézve. Ő maga fonta homloka köré a legnemesebb koszorút, valóban örökzöld babérból, nagyértékű tudományos munkásságával. Egyike volt a régi klasszikus geológusi iskola mindinkább fogyó képviselőinek. Munkássága alig érhető utói. Hihetetlen szélességű skáláját uralta tudományának. Petrografiai, szén- és ércbányageológiai, rétegtani, őslénytani és tektonikai művei gyöngyszemei a hazai, és gyakran idézett megbízható forrásai a külföldi földtani szakirodalomnak. Nummulina tanulmányai világviszonylatban is alapvetőek. Bihari Monográfiájánál alig alkothat geológus jobbat és nem is alkotott magyar geológus nagyobbat. Minden munkáját enciklopédikus tudás, a megfigyelésekre építő reális exact szellem jellemezte. Mérnöki énjének kvalitásai ezek. Kutató munkájának építő köveit azután a vérbeli tudós világos problémalátásával és nagyvonalúságával foglalta szintézisbe egybe. Saját magával szemben éppen olyan szigorú kritikus volt, mint másokkal szemben, ez a kritika másokkal szemben mindig jóindulatú volt. Nem szerette a levegőben lebegő elhamarkodott elméleteket, hipotéziseket és szintéziseket. Hitvallása Buffon tanácsa volt: Gyűjtsetek tényeket, mert ezekből születnek a gondolatok. Irányító szellem volt és önmagára támaszkodó igazi tekintély, a nagy tudósok emberi hiúsága, a tudomány önteltsége, önzése és rideg gőgje nélkül. E helyett — messziről zárkózottnak látszó egyéniségéből —