Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1939. évről - Takáts Tibor dr.: A titkári jelentés

358 Szakosztályi ügyek az I (J40. évről 358 Titkári jelentés. Irta: dr. Takáts Tibor. Mélyen tisztelt Évzáró Ülés! Az 1939-ik esztendő Szakosztályunk életében a 23. év. Ebben az évben szak­osztályunk 6 szakülést tartott 13 előadással, ezenfelül egy tanulmányi kirándulást is rendeztünk. A szakelőadások változatos sorozatát id. dr. Noszky jenö tagtár­sunk „Mai határanomáliák hidrológiai és gazdasági szempontból az Osztrovszky­és Vepor-hegység alján" című előadásával kezdte meg. Vitális Sándor dr, a tőle megszokott szorgalommal újabb hidrogeológiai adatokat gyűjtött Salgótarján kör­nyékén és ezeket ismertette szakosztályunkkal. Dr. Takáts Tibor a Lukács­fürdő gyógyiszapjána,k vegyi összetételét mutatta be. Március havában Hatolykai Pap István tartott részletes megemlékezést az 1879. évi szegedi árvízről. Kendi Finály Lajos beszámolt a Qlasgowban tartott első nemzetközi saennyvízértekezlet­ről. Kerekes József dr. a Budaőrs határában feltárt Kecskehegyi-barlangról adott elő. Májusban — miként az már a múltban több ízben is megtörtént — az Orszá­gos Balneológiai Egyesület tudományos Osztályával karöltve közösen rendeztünk előadó ülést. Ezzel az alkalommal a hazatért országrészek gyógyvizeivel foglal­koztunk. Ezt a gazdag gyógyvíz-kincset dr. Papp Ferenc földtani szempontból, dr. Kunszt János pedig orvosi szempontból ismertette. Egyik szakülésünk alkalmá­val részletesen foglalkoztunk a kisterenyei gyógyvízzel is. Hidrogeológiai szem­pontból Vitális Sándor dr. tárgyalta a gyógyvizet, vegyi vizsgálatának eredmé­nyeiről pedig Emszt Kálmán dr. tájékoztatott bennünket. A gyógyvizet orvosi szempontból Frank Miklós dr. ismertette. Érdekes előadást tartott Schréter Zoltán dr. „A talajvíz és a szénbányászat" címmel. Id. Noszky jenö dr. a nógrád-gömöri bazaltvidék csevice-forrásait ismertette meg a szakosztállyal. Tanulmányi kirándulásunk alkalmával szakszerű vezetés mellett tekintettük meg a Székefővárosi Vízművek új építkezéseit. A kirándulás keretében Pap Ferenc vezérigazgató úr értékes tájékoztató előadást tartott számunkra a Vízmüvek fej­lődéséről és a nagyszabású beruházási munkálatok kiviteléről. Szakosztályunk tagjai egyéb téren és más egyesületekben is, illetőleg azok folyóirataiban, elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki. Társelnökünk, dr. Vendl Aladár a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudo­mányi Értesítőjében irt hosszabb tanulmányt a szarvaskői wehrlitről. Az anya­egyesület közgyűlésén elnöki megnyitójában Hoffmann Károly és Kreimer József születésének 100 éves évfordulójáról emlékezett meg. Rohringer Sándor társelnö­künk a redőnyösgátra vonatkozó laboratóriumi tanulmányt írt a vízépítési labora­tóriumi vezetők nemzetközi kongresszusára. Új párolgásmérőre vonatkozó cikke az Időjárásban fog napvilágot látni.' Más helyen a németországi hajózócsatornák­nak a magyar gazdaságra kifejtett hatásával foglalkozik. Tovább folytatja talájvíz­tanulmányait a Duna-Tisza közén és a borsodi nyílt ártéren. Az ő nevéhez fűződik a műegyetemi meteorológiai állomás adatainak gyűjtése és feldolgozása is. Modell­kísérletek alapján adott szakvéleményt a Mattyasovszky-féle redönyösgátra, va­lamint a budapesti északi kikötőre vonatkozólag. A Vízügyi Közleményekben a tiszafüredi szivattyúteleppel kapcsolatos sebességcsillapító medence laboratóriumi vizsgálatáról számol be; a „Köztelek" című szaklap talajjavítási rovatának ve­zetője. Ebben a szaklapban találjuk a Duna-Odera csatornára vonatkozó közlemé­nyét is. A Bányá szat[_és Kohászati Lap okiban Böhm Ferenc, Mazafán Pál, Papp Ferenc, PáppSlmon.Roth Flóris, Schmidt E. Róbert, Telegdi Roth Károly, Véndt

Next

/
Oldalképek
Tartalom