Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

64 Dr. Majzon László és dr. gróf Teleki Géza ren Bohrungen, gewisse Horizonte feststellen. Die oft einheitlich erscheinenden Bildungen des Rüpels, die im allgemeinen als Kisceller Ton zusammengefasst werden, weisen auf Grund ihrer Foraminiferenfauna x wichtige Unterschiede auf. Die Bohrung lieferte 4470 1/Min 76.6° C wa-mes Wasser. Irodalom. — Literatur. 1. Földvári A.: A tervezeti újabb városligeti artézi kút előkészítő fúrásai. (Földt. Közi. LXM. p. 65. 1932.) — Die Forschungsbohrungen des Geplanten, neuen artesischen Brunnens in Budapest. (Földt. Közi. LXII. p. 65. 1932.) 2. — A badcni agyag előfordulása Budapesten. (Földt. Közi. LXVI. p. 228. 1936.) — Das Vorkommen des Badener Tegels in Budapest. (Földt. Közl. LXVI. p. 228. 1936.) 3. Vcndl A.: A városligeti új artézi kút. (Term, tud, Közl. 70. köt. p. 273. 1938.) 4. Földvári A.: Jókai — a geológia népszerűsítője. (Term.-tud. Közl. 71. köt. p. 357. 1939.) 5. Id. Noszky ].: A kiscelji agyag molluszka-faunája. 1. rész. Lamellibranchiata. (Annales Musei Nat. Hung. Pars. Min. Geol. et Palaeontologica, XXXII. p. 3. 1939.) -— Die Molluskenfauna des Kisceller Tones (Rupelien) aus der Umgebung von Budapest. (Annales Musei Nat. Hung. Pars. Min. Geol. et Palaeontologica, XXX11. p. 79. 1939.) 6. Zsigmondy V.: A városligeti artézi kút Budapesten. 1878. 7. — Der artesische Brunnen im Stadtwäldchen zu Budapest. (Jahrbuch d. k. k. Geol. Reichsanstalt XXVIII.. p. 659. 1878.) 8. Id. Lóczy L.: Alföldünk artézi kútjai. (Földt. Közl. XL1I. p. 113. 1912.) 9. Halaváts Gy.: A neogén korú üledékek Budapest környékén. (A m. kir. Földt. Int. Évk. XVII. p. 259. 1910.) 10. Papp K.: Schaffer X. F. Általános geológia című munkájának Függeléke. (Magy. Term.-tud. Társ. kiadványa, p. 623. 1919.) 11. Schafarzik F.: Budapest és Szt.-Endre vidéke. (Magyarázatok a Magyar Korona Országainak részletes földtani térképéhez. 1902.) 12. Horusitzky H.: Budapest székesfőváros hidrogeológiai viszonyai. (Hidr. Közl. XII. p. 19. 1932.) — Die hydrologischen Verhältnisse der Haupt- und Residenzstadt Budapest. (Hidr. Közl. XII. p. 44. 1932.) 13. — Budapest dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. (Hidr. Közl. XV. 1935.) — Das Grundwasser von Budapest an der linken Seite der Donau, mit einer geologischen Skizze des Untergrundes. (Hidr. Közl. XV. 1935.) 14. Papp F.: Die warmen Heilquellen von Budapest. (Hidr. Közl. XVII. p. 79. 1937.) 15. Schafarzik F.: Magyarország fontosabb ásványi anyagokat és vízkincseket tartalmazó geológiai szintjeiről. (Bány. és Koh. Lapok, 53. p. 683. 1911.) 16. Szabó I.: Geológia, kiváló tekintettel a petrográfiára stb. 1883. 17. — Előadások a geológia köréből. (Magy Term.-tud. Társ. kiadványa, 1893.)