Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

I. FEJEZET: A mélységbeli vizek - Majzon László dr.–gróf Teleky Géza dr.: A városligeti II. számú mélyfúrás. Szent István-forrás

A városligeti II. számú mélyfúrás til (63. p. 522.) és Majzon L. (57. p. 344) is rámutat. Schrétpr Z. ugyanis a tardi mélyfúrás vastag, foraminiferamentes rétegeinek alsó részletét már a budai márga ekvivalensének veszi. A bükkszéki fúrásoknak ezt a szintjét Majzon L. is hajlandó alsóoligocénbe sorolni. — E kis kitérés után még megemlítendő a városligeti fúrás lattorfien (1206-20—1246 80 m.) Vendl A.-tói (3. p. 277.) budai márgának számított része, melynek kemény kőzetéből mindössze öt foraminifera faj került elő, A felsötriász 1246-80—(1256-10) m. közötti részében nem észleltünk faunát. (A faunalistát I. 40—41. oldalon.) A következő oldalakon közölt táblázat ismerteti az egyes emeletek, illetve rupélien foraminifera-horizontok faunáját. Ha a táblázat fajait összehasonlítjuk Zsigmondy V. (6.) faunalistájával, azt találjuk, hogy Zsigmondy V. 168 foraminiférájával, melyből 23 csak sp.-re van meghatározva, tehát a 145 identifikált faja számszerűleg körülbelül megegyezik a mi fauna felsorolásunkkal. Itt figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy míg a m. kir. Földtani Intézet mélyfúrási laboratóriuma csak a beküldött 368 drb. fúróminta anyagát vizsgálta meg, addig Zsigmondy közel 1500-nak vizsgálatából állította össze a táblázatát (6. p. 66.), pedig a régi fúrás jóval kisebb mélységű volt. Nagyobb különbségek adódnak a tortienbe sorozható rétegek Quinqueloculináinak listánkban aránylag kisebb száma és például Zsigmondy Plecanium génuszba sorozott fajok hiánya miatt. A m. kir. Földtani Intézetben meglévő városligeti I. számú fúrás és Zsigmondy jelzésével ellátott foraminifera gyűjteményét, melyet eddig dr. László G. ny. intézeti igazgató úr őrzött, részben átnéztem, már a fentebbi különbségek miatt is. Eddig azt tapasztaltam, hogy több olyan példány van fajra meghatározva, melynek megtartási állapota erre nem teszi alkalmassá. Ezenkívül több faj egynek is vehető (pl. Fissurina globosa, Lagena globosa hasonló, kissé kopottas formáit én Globulina gibbanak határoztam). Ezt annak a súlyos szembajnak tulajdonítom, amely azután egyik szeme látóképességétől is megfosztotta Zsigmondyt, aki emiatt a foraminiferák határozását Stürzenbaum /.-nek engedte át, kinek a fúrás kiscelli agyag rétegeiből előkerült fajok meghatározását köszönhetjük (6. Előszó.). Itt még csupán azt kívánom megemlíteni, hogy Zsigmondy V. igen nagy fontosságot tulajdonított a fúrásminták és különösképen az ezekből előkerülő foraminiferák vizsgálatának (61. p. 134.). Hantken Miksának nagy híve volt s elfogadta Hantken foraminifera kutatásain alapuló megállapításait, különösen mióta dorogi együttműködésük alatt meggyőződött ennek rendkívüli gyakorlati hasznosságáról. Zsigmondy maga is előszeretettel végezte a foraminiferák meghatározását addig, míg csak betegsége engedte (21. p. 29.. 62. p. 479. és 22. p. 324.). Itt említhetjük meg, hogy Franzenau Á. (65. p. 181.. és 66. p. 92.)