Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

Szakosztályi ügyek az 1940. évről - Horusitzky Henrik: Az elnöki megnyitó: az ismeretlen vízről

Szakosztályi ügyek az 1940. évről 369 vízcsepp további sorsa, milyen utat tesz meg, milyen kőzeteken halad át, milyen mélységig jut le a föld belsejébe és ott milyen fizikai viszonyok közé kerül, más és más anyagokat old fel és visz magával, s más és más lesz a természetes víz összetétele. Egy kis túlzással azt mondhatnánk, hogy nincs két egyforma vízcsepp a világon. Minden cseppvíz magába zárja a feloldott anyagok révén útjának egész történetét, de még messze vagyunk attól, hogy ezt a bonyolult titkos írást folyékonyan olvasni tudjuk. Hiszen a folyamatokat is alig ismerjük, melyek a víz útját kísérik. Nem tudjuk, milyen mélységig juthat le a föld belsejébe, csak tapogatódzunk, ha a víz oldóképességéről beszélünk, a föld nagyobb mélységeiben az ott uralkodó nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett. A víz munkájának csak eredményeit ismerjük, romboló és építő hatását, de ezt a munkát még sokáig nem fogjuk tudni pontos törvényekbe foglalni. Egyáltalában minden víz beszivárgott csapadék víz-e a földön? Van-e létjogosultsága a talajvízzel kapcsolatban a föld belsejében levő gőzökből lecsapódott, úgynevezett kondenz vízről is beszélni? Ezeket a kérdéseket még ma sem zárta le a tudomány! Igen tisztelt elődöm, néhai Weszelszky Gyula mutat rá, hogy a víz útja a földben milyen változatos lehet. Nem csak cseppfolyós víz jut le a föld belsejébe, hanem egyes földkéregrészletek lesüllyedése, eltemetődése révén lejut szilárd ásványok alakjában is, mint kolloidálisan kötött víz, vagy mint kémiailag kötött víz, mint kristályvíz is lejuthat bizonyos mélységekig hidroxidok alakjában is. Nagy mélységekben, az ott uralkodó nagy hőmérséklet és nyomás mellett ez a kötött víz a kőzetekből és ásványokból felszabadul s a Weszelszky—Gautier-féle elmélet szerint az ilymódon felszabaduló víz s nem a leszivárgó víz táplálja az Alföld artézi kútjait. Weszelszky szerint így származnak azok a vizek, melyeket juvenilis vizeknek nevezünk s helyteleníti a vizeknek vadózus és juvenilis vizekre való felosztását. Annyi bizonyos, hogy a mélységbeli vizek eredete, összetétele s rejtélyes radioaktivitása ma még csak elméletekkel magyarázható s még sokáig bizonytalan marad. Ha a vegyész fáradságos munkája ki is mutatja, hogy milyen anyagokat zár valamely mélységből származó víz magába, akkor még mindig rejtély marad előttünk, hogy ezek az oldott anyagok, milyen módon, milyen állapotban foglalnak helyet az oldatban. A balneológusok tapasztalata azt mutatja, hogy a gyógyvizek gyógyhatása közvetlen a földből való kilépésekor a legnagyobb s ezért tiltakoznak a gyógyvíz nagyobb távolságba való elvezetése ellen. Mi az a gyakran titokzatos gyógyító erő, mely ily érzékeny a változásokkal szemben, s milyen változások azok, melyek a vízben, az oldott anyagok állapotában a felszínre kerülve 24