Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VII. FEJEZET: Varia - Szviezsényi Zoltán: Budapest Fürdőváros tehcnikai kérdései a háború utáni időkben

Budapest Fürdőváros technikai kérdései a háború utáni időkben 341 intézmény és így egy újabb hatalmas értékkel fog növekedni a fürdőváros. A Rudas-fürdő, a székesfővárosnak ez a harmadik értékes gyógytényezője is hatalmas átalakuláson ment át az utóbbi néhány évtized alatt. Többszöri sikertelen tervpályázatok után végül is a Rudas-fürdő egy leegyszerűsített tervezetét fogadták el, amely a régi török medence épségben tartása mellett, egy kb. 50 szobás gyógyszálló megépítését és a fürdő medencéjének modernizálását javasolta. Ebben a formájában pár évvel ezelőtt fejeződtek be a munkálatok. Közben a forrásokat a közönség számára is láthatóvá tették, ami igen nagy előnyére van a gyógyvizeknek, mert növeli a közönségben az elhitető erőt. Eddigelé u. i. Budapesten egyetlen egy forrás sem volt látható. Újabb időkben ezt a példát követték a Széchenyi-fürdőben, amely mellett a Szent István-forrás nyitott, hatalmas medencéből tör elő. A Lukács-fürdő a gyógyszálló elé hozta az azelőtt a szűk Zsigmond-utcában eldugott forrását és ma egyik legszebb dísze a pompásan kialakított gyógyparknak. A Margitsziget két új forrása is megfelelő keretben, szépen kialakított ivókutakban kerül felhasználásra. — A Császár-fürdő ugyancsak láthatóvá tette egyik értékes kútját. A Rudas-fürdőnél egyébként a fürdő átépítésekor új forrásokat is tártak fel, amelyek közül a Juventus és Attila, mint Budapest értékes gyógyvizei igen nagy népszerűségre tettek szert. Időközben a székesfőváros a Szent Imre-gyógyfürdőt (azelőtt Rácfürdő) is megszerezte és ezen a területen a közel jövőben egy nagyszabású gyógyfürdőszállót szándékozik felépíteni. A régi közóhajnak megfelelően a székesfőváros lebontotta a Tabánnak a török időkből származó, roskadozó viskóit, hogy helyet adjon egy nagyszabású gyógyparknak, amely valamikor Budapest gyógyfürdő központja lesz. A gyógyfürdők fejlesztése maga után vonta természetesen a fürdők környékének a kialakítását is. A Gellérthegy, amelyet 1919-ben még csak három gázlámpa világított meg és veszedelmes volt az esti órákban ezen a környéken járni, ma már nemcsak gyönyörű sétautakkal és nagyszerű közvilágítással van ellátva, hanem egyben itt alakult ki a székesfőváros méltó büszkesége, a gellérthegyi sziklakert. Az egykori elhagyott sziklabarlang helyén pedig Budapest egyik legérdekesebb nevezetessége, a sziklatemplom épült. A Székesfőváros nagyarányú fürdőfejlesztési politikájával lépést tartottak a többi fürdők is. A Lukács-fürdő teljesen modernül építette át gyógyfürdőjét, egy új rheuma társas osztályt létesített, iszaptavát megnagyobbította és az átalakított gyógyfürdőhöz új csarnokokat, éttermeket és recepciós helyiségeket épített, a gyógyparkját átrendezte és ma már valóban modern gyógyfürdő benyomását kelti. Hasonlóképpen a