Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre
310 Szabó János hatolását a lehetőséghez képest megakadályozzuk; e végből a betonba m 3-ként legalább 300 kg cementet kell adni s a betonhoz felhasználható homokos kavics szemnagyságának arányát pontosan elő kell írni. 6. A káros talajvizet legalább 14 napig a betontól teljesen távol kell tartani, nehogy a talajvíz már a beton megszilárdulása előtt káros hatásokat idézzen elő. Kész idomdarabokat csak az esetben lehet alkalmazni, ha a helyi viszonyok ezt megkívánják. A kész idomdarabok felhasználását csak azok gyártása után 6 hét múlva szabad megengedni s meg kell kívánni azt is, hogy minden darabon a gyártási idő megjelöltessék. 7. Kívánatos, hogy a keserüvizes területeken a betoncsatornákon fellépő keresztirányú repedéseket a szigetelés állékonyságának érdekében megakadályozzuk. E végből megfelelő távolságban vízzáró dilatációs hézagokat kell beiktatni. 8. Talajvíz előfordulása esetén a legnagyobb gondot kell fordítani a talaj- és vízminták vételére s azok vizsgálatára. A hidrológiai viszonyok által a csatornaépítésnél megkívánt különleges követelmények okozták, hogy az 1930-as években a régi csatornaépítési feltételeket teljesen át kellett dolgozni. Eltekintve attól, hogy a jelentkező racionalizálási és szabványosítási irányzat is megkívánta, hogy a felhasználható anyagok minősége pontosan meghatároztassék. A mi esetünkben az aggreszív talajvíz miatt még fokozottabb gondossággal kellett az anyagok minőségét megszabni. E tekintetben különösen említésreméltó a téglafalazathoz használt bitumenes habarcs minősége. A habarcsnak vízzárónak, továbbá elég szilárdnak kell lenni, nehogy a fellépő nyomások hatására a falazatban maradó alakváltozás következzék be. Ezenkívül időállónak is kell lennie. Gázgyári kátránytermékek tehát a habarcshoz nem használhatók fel, mert az fenolokat s egyéb illó anyagokat tartalmaz, amelyek 5—10 év múlva a beálló oxidációs folyamat következtében a habarcs szétmállására vezetnének. Az Útügyi Intézet hosszas kísérletezéssel, amely alkalommal a Deutsche Reichsbahnnak az alagutak falazásánál a kéndioxidot tartalmazó füst-gázok ellen bevált habarcs előírásai is alapul szolgáltak, a habarcs összetételét 25% tiszta petróleumszurokban és 75 súlyszázalék homokban állapította meg. A homok szemszerkezetét pontos előírás szerint kell választani. A legnagyobb szemnagyság 1 1/ 2 mm. A homok és petróleumszurok keverési arányát pontosan be kell tartani, mert a kötőanyag mennyiségének emelkedésével a nyomószilárdság, a homokmennyiség emelkedésével pedig a folyósság mértéke rohamosan a megengedett érték alá száll. A felhasználható petróleumszurok lágyuláspontja a gyűrűs-golyós módszerrel 100 C°-nál magasabb, alacsonyabb lágyulás-pont nem ad a habarcsnak kellő szilárdságot. A bitumenhabarcs-
