Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)
VI. FEJEZET: Az esővíz - Szabó János: A székesfőváros csatornaépítkezései, tekintettel az agresszív vizekre
A székesfőváros csatornaépítkezései tekintettel az aggresziv vizekre 305 különböző. A budai talajvízben a keserüsó és glaubersó mennyisége közel egyforma és töménysége nagy; a pesti talajvíz ellenben majdnem kizáróan csak keserűsót, vagyis magnéziumszulfátot tartalmaz s azt is aránylag kisebb töménységben. Ha a szulfátok töménységét a kénsavhidrid (S0 3) alkatrész literenként vett milligramm mennyiségével fejezzük ki, akkor kitűnik, hogy a budai városrész talajvizének S0 3 tartalma 1.000—18.000 milligramm között, a pesti városrészen pedig az S0 3 tartalom 300—1.500 milligramm között ingadozik. Mielőtt a szulfátos talajvíznek a betonra gyakorolt romboló hatását ismertetném, rá kell mutatnom röviden a cement gyártási folyamatára. A cementet mész, vagy márga és agyag finomra őrölt keverékéből állítják elő; hozzáadnak homokot, kovaföldet vagy hasonló anyagokat. Ezt a keveréket zsugorodásig kiégetik s az így nyert klinkerterméket újra finomra őrölik. A cement lényeges alkatrészei ezek szerint a kovasav, mész (kalciumoxid) és a timföld (alumíniumoxid). A beton megszilárdulásakor a cementben lévő mész (kalciumoxid) és alumíniumoxid a kovasavval átalakul kalciumaluminiumhidroszilikáttá. Ez utóbbi a betonnak ragasztó alkatrésze. Ez tartja össze a kavics- és homokszemeket és adja a betonnak a kellő szilárdságot. A cementben lévő meszet a kovasav nem köti le teljes mennyiségben, hanem annak egy része, mint szabad mész, illetve mészhidrát marad jelen. A pusztulás úgy megy végbe, hogy a beton likacsaiba behatoló magnézium- és natriumszulfát tartalmú talajvíz hatására a cement szabad mészhidrátjából kalciumszulfát, vagyis gipsz képződik. Majd a további behatásokra a beton szilárd kötőeleme, a kalciumhydroszilikát is elbomlik és kalciumszulfoalumináttá alakul át. Ezt a kettős kristályos sót nevezik cementbacillusnak, nemcsak romboló hatása miatt, de azért is, mert a só kristályai mikroszkóp alatt a baktériumokhoz hasonló alakot mutatnak. A gipsz 12, a cementbacillus kristályainak képződése pedig 30 molekula kristályvíz felvételével, tehát igen nagy mértékű térfogatnövekedéssel jár. Az ezzel kapcsolatos duzzadások a betont szétfeszítik. Az így megbontott beton egyre lazább lesz, felpuhul s szilárdságát teljesen elveszti. A betonból végül csupán nyúlós, kásaszerü masszával kevert kavicshalmaz marad vissza. Ez a folyamat annál rövidebb idő alatt megy végbe, minél töményebb a talajvíz és minél gyakoribb a talajvíz ingadozása. Váltakozó vízállásnál a tapasztalat szerint a víz és levegő váltakozó hatása alatt nagyobb a káros hatás mértéke, mintha az építmény állandóan víz alatt áll. A káros anyagok ilyen esetben minden valószínűség szerint nagyobb töménységben rakodnak le a csatorna falán, mint amilyen •;o
