Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Morvay Endre dr.: Az 1940. és 1941. évi árvizek

284 Dr. Morvay Endre gas vízállásnál elzárták. Ezeknek a csatornáknak a vizeit gőzlokomo­bil- és benzinmotor-szivattyúkkal emelték át a Dunába. Ugyanígy szi­vattyúzták át a Dunába a belvizeket, különösen a Római-fürdő területén. A folyó évben a rendkívül magas vízállás miatt oly helyeken is kel­lett szivattyúkat felállítani, ahol azokra mindezideig még nem volt szükség. Pontosan ismerjük, hogy a csatornahálózat meghatározott idő alatt mennyi vizet tud levezetni, mekkora a hálózat belső köbtartalma. Az adatok alapján az elmúlt évben számítással ellenőrizték, vájjon a lehul­lott és felhalmozódott rendkívül nagy hótömegek olvadáskor a köz­csatornákon át belső áradásokat nem okozhatnak-e. Ennek megfelelően a csatornavizeket átemelő szivattyútelepek még fokozottabb ütemben dolgoztak. Külső Óbuda védelmére a veszélyeztetett védtöltéseket megerősí­tették és megemelték, ú. n. nyúlgátakat építettek. Egyes helyeken a kb. 20 év előtt épült védtöltések megsüllyedtek, zsombékosak lettek, kimo­sódtak, a vizet átengedték, szivárgások jelentkeztek. Ezeken a helyeken védőfalat húztak, agyagtöltéseket, kőhányásokat készítettek, a meglevő töltéseket szélesítették, magasabbra emelték. Ilyen munkákat végeztek az Aranyhegyi-árok töltéseinél, a Nánási-úton (2), a Kalászi-úton (1), a Vizafogó-gáton. Buda déli völgyrendszereinek vizeit a Határárok (8) vezeti le. Az árvizek idején mindkét évben le kellett zárni, s az árok vizeit át kellett szivattyúzni a Dunába. A Határároknak Albertfalvával határos, tehát déli védtöltését egyes helyeken már az elmúlt évben is nyúlgáttal kellett megemelni, idén azonban ezt a védtöltést majdnem egész hosszában még nagyobb mértékben kellett felemelni, mert a főváros védőmüveihez csat­lakozó Albertfalva-i védgát átszakadással fenyegetett. A munkások, kato­nák százai dolgoztak. így biztosították Kelenföld déli részét, hogy az albertfalvai védgát átszakadása esetén a betóduló Dunavíz el ne öntse. De még több helyen kellett az idén óvatos előrelátásból a védő­müveket még magasabbra emelni. A 8.10 m magas kopaszi gáton (6) katonaság segítségével 8.60 m magasságig nyúlgátat építettek. A Horthy Miklós-híd közelében a 8.25 m magasságban kiépített rakpartot 8.60 m magasságra emelték. A főváros belső területén kiépített rakpartok nyílásait elzárták. A nyílásokba fatáblákat helyeztek és agyaggal tömítették, a kocsilejárókat elfalazták. A Ferenc József rakpartnak mintegy 200 fm hosszú szakaszát (10) a személyhajók állomásai mentén ideiglenesen 8.6 m-re emelték fel. Fa­bakokat állítottak fel, ezek elé pallókat helyeztek és homokzsákokból, agyagból ideiglenes gátat készítettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom