Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Lászlóffy Woldemár dr.: A Duna Budapestnél

A Duna Budapestnél 261 96-72 m nullpontmagasságú régi lánchídi mércéről régebben leolvasott adatokkal teljesen egyöntetűek. Az alsó rakpartot elöntő árvizek magasságát 1907 óta a Lánchíd alatt 234 m-nyire, a Dunapalota előtt, a dunaparti sétányról az alsó rakpartra vezető lépcső fülkéjében elhelyezett árvízi mércén olvassák le. Osztása 580 cm-től 880 cm-ig terjed. A folyóvizek életére vonatkozó legősibb kérdés: milyen magasra emelkedik árvizük? A feleletet kereken 200 év megfigyelései alapján adhatjuk meg. Az 1838-i példátlanul magas árvíz előtti időkben ugyanis az 1775. évit, azelőtt meg az 1744-it emlegették, mint legmagasabbat. Ha tehát nincs is adatunk az 1744 és 1775 között eltelt 31 évről, joggal feltehetjük, hogy ez alatt az említetteknél magasabb árvíz nem fordult elő. A legutolsó két évszázad legmagasabb vízállásai Budapestnél: 1838. március 15. 929 cm (jeges árvíz) 1876. február 26. 767 t> yy yy 1775. február 16. 764 yy yy yy 1941. február 4. 738 yt yy yy 1799. március 7. 730 yy yy yy 1876. március 9. 727 ty 1940. március 18. 724 yy (jeges árvíz) 1939. február 18. 717 yy yy yy 1744. március 10. 712 yy yy yy 1850. február 13. 701 yy yy yy 200 év alatt Budapestnél mindössze 10-szer emelkedett 7 méter fölé a Duna vize. Figyelemreméltó, hogy a 10 eset közül csak egy alkalommal, 1876. márc. 9-én volt jégmentes a Duna; 9 rendkívüli árvizet jégtorlódás okozott, amikor nem a nagy vízmennyiség, hanem a főváros alatt keletkezett lefolyási akadály emelte meg a vízszintet. A megismétlődő veszedelmek voltak a Dunaszabályozás indító-rugói és a Soroksári Dunaág lezárása, továbbá a fővárosi, ill. az attól délre fekvő szakasz szabályozása óta az 1838. évihez hasonló csapástól Budapesten nem kell tartanunk. Még a példátlanul hideg 1939—40-i télen, és a folyó év rendkívül kedvezőtlen körülményei között is kereken 2 méterrel maradt a jeges árvíz szintje az 1838-i alatt, mert a szabályozás folytán a főváros a torlaszok főfészkének hatástávolán kívül került. A legutóbbi két év tanulságai alapján folytatandó Dunaszabályozás révén a helyzet további javulása remélhető. Ha azt keressük, hogy pusztán a lefolyó víz rendkívüli mennyisége mennyire duzzaszthatja meg a Dunát, vagyis a jégnélküli legnagyobb árvizeket nézzük, a fentinél lényegesen rövidebb időszak vizsgálatával kell beérnünk.