Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

VI. FEJEZET: Az esővíz - Demeter Rezső: A székesfőváros műszaki munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban

A székesfőváros munkálatai a csapadék- és talajvízlevezetésekkel kapcsolatban 255 burkolatát (34. ábra). Az árok hegyivizeit a Farkastorki-úton haladó szivárgó alá helyezett fentemlített csőbe vezettük be. A munkálatok az ismertetett szivárgóhálózatnak a régi Bohn-féle rendszerrel való összekötése után válnak majd teljessé. A fenti szivárgók által összegyűjtött vizeket a Táborhegyi-úton épített 60 cm átmérőjű csőcsatorna vezeti le a Bécsi-úti közcsatornába. A védekezés kiegészítéseként az út melletti föld rézsűjének hajlásszögét leszállítottuk és a csuszamlásos terület felett is gondoskodtunk a felszíni vizek megfelelő levezetéséről. Ezenkívül rendeztük a környező területet hogy vízzsákok ne keletkezzenek a felszínen. Már a szivárgóhálózat egy részének megépítése után sem mutatkozott semminemű mozgás és a régebben észlelt átnedvesedések is megszűntek. A III. ker., Testvérhegy, Táborhegy, Remetehegy és Mátyáshegy keleti lejtőin a téglagyárak agyaggödrei környékén több csuszamlásos jelenség fordult elő a múltban. Ennek oka részben a talaj minőségében és a talajvizek bőségében keresendő, részben abban, hogy a téglagyárak a bányászással kapcsolatban túl mereded rézsüket képeztek ki és nem értékelték kellően a csapadékvizek és talajvizek levezetésének fontosságát. 4. Néhány évvel ezelőtt a Várhegy nyugati oldalán is keletkezett egy csuszamlás. Ez különleges, úgy a keletkezés, mint a védőmunkák szempontjából. Ez okból jelen ismertetésem körén kívül hagyom.* * Mint fentiekből láthatjuk, a csapadékvizek és talajvizek szakszerű levezetése egy nagy városban fontos feladat. Nehézséget okoz az a körülmény, hogy a feladatok igen nagy területre terjednek ki, nagy részben szabályozatlan, rendezetlen helyeken. Az összes vízlevezető patakok, árkok, stb. műszakilag helyes kiképzése oly nagy költséget igényelne, hogy ennek elvégzése gyakorlatilag nehezen volna keresztülvihető. így meg kell elégedni a nem mindenütt végleges kiképzésekkei a fokozatos fejlesztés és rendezés elveit tartva szem előtt. A városrendezés igényeit figyelembe véve, ott kell először segíteni, ahol éppen szükség van erre. A rendezésnél a csapadékok szélső értékeivel sem számolhatunk, mert az ezek ellen való védekezés aránytalanul többe kerülne, mint a hosszú időközökben esetleg általuk okozott kár nagysága. A talajvizek szakszerű levezetése sok pénzbe kerül. A műszaki munkálatok nemének és költségének arányban kell állnia a védendő területek és esetleges építmények értékével. * Ezen csuszamlást tárgyalja geológiai szempontból Horusitzky Henrik „A budai Várhegy csuszamlási okairól új megvilágításban" című közleménye. (Földt. Közi. LXVII. köt. pag. 101. Bp, 1937.)