Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

IV. FEJEZET: Az ivóvíz - Sarló Károly dr.: Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében?

Milyen vizet ittak Budavárában Mátyás király idejében? 197 nyagolt házikó stílusáról nemigen lehet beszélni. Egyedüli dísze, az újabban készült egyszerű vasrácsos kapuja fölött látható vörös márványtábla a következő felirattal: BÉLA KIRÁLY KÜTA Állítá e jelkövet KOICS PÁL H. ÜGYVÉD 1847-beli június 12. napja emlékéül, melyen sz. k. BUDA ns. fővárosa e kegyes és magyar néven kihirdetteté. Vizét 1937-ben szintén megvizsgáltuk. 2. A Svábkút, mely a Király kúttól legalább másfél km-re kelet felé található. Erről írja Häuffler: „Der Königs- und Schwabenbrunnen wurden schon zu König Matthias Korvinus Zeiten benützt und ihre Quellen in Röhren bis Ofen geleitet." A Svábkút ma már nincs meg, mert az Istenhegyi-út szabályozása alkalmával állítólag beboltozták. 3. Legismertebb a harmadik, az ú. n. „Orvos," „Doktor," „Nádor" vagy legújabban a „Városkút" nevű forrás. Észrevehetjük, mielőtt a forráshoz érünk, hogy az út közvetlenül a forrás előtt két ágra szakad, majd ismét újra egyesül. Az itt kiemelkedő szigetnek a talaja csupa mészkő és itt-ott téglatörmelék. Hátha ezek a kövek a maradványai annak a kolostornak, amelyről az a bizonyos budai polgár tett említést. Tehát ez a három forrás táplálta volna friss és üdítő vízzel a Várban — a mai Elöljáróság, valamint a Ferenciek, (kis terecske volt, amelyen ma a Belügyminisztérium épületének egy része áll) továbbá az iskola előtt és a Dísztéren — felállított közkutakat. A Várhoz való közelségük miatt azonban itt csak a Béla király forrása és a Városkút jöhet számításba. Végül Miller János Ferdinánd -— Buda város tisztviselőjének 1760-ból származó — írásából azt is megtudjuk, hogy a vizet 20 öl hosszúságban boltozott csatornában, 688 öl hosszúságban fa-, 1414 öl hosszúságban pedig ólomcsövekben vezették fel a Várba. Ez kereken 4 km távolságnak felel meg és pedig a kúttól az Istenhegyi-úton, az Enyedi-utcán, majd ennek folytatásában a Déli vasúton és a Vérmezőn keresztül — a Szent Háromság-térig mérve. Ennyit tudunk a Városkút régi múltjáról. A már említett ásatások kapcsán az is kiderült, hogy a Garády által irányított munkálatok során kétségtelenül középkori nyomokra csakis ennél a kútnál lehetett buk-