Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

178 Dr. Berkes Zoltán és dr. Kakas József irány csak módosít, de teljesen el nem nyomhat. Az emelkedő légmozgás és a helyébe tóduló hűvösebb levegő a felhő és csapadékképzödésre ad alkalmat. Fővárosunk felett is nyáron számos esetben látható egyébként teljesen száraz napon is a jellemző városi gomolyfelhő képződés. A város felett képződött gomolyfelhő persze az uralkodó szél irányában kissé eltolódik, úgy, hogy pl. Budapest felett rendszerint a délkeleti láthatáron helyezkedik el. A csapadékképzödést megindító időjárási front beérkezé23. ábra. Der Niederschlag am 11. Juli 1932. sekor azután ez a városi felhőképződés hozzájárul ahhoz, hogy a szél elleni oldalon több csapadék képződjék. Ez az ok tehát alkalmas arra, hogy fővárosunk délkeleti negyedében tapasztalható csapadéktöbbletet megmagyarázza, hiszen uralkodó szelünk az északnyugati. Az 1929-es bemutatott zivatar esetén ez a hatás nem lelhető fel, az 1937-es vázlaton pedig a zivatar alkalmával uralkodó déli szél hatása jelentkezik. (A leírt jelenséget majd minden nagyváros éghajlatában megtalálták; a városban nagyobbak a zivatarok, mint környékén.) Ez a jelenség persze főleg tavasszal és nyáron léphet fel. Bizonyítja ezt az évszakos eloszlások térképe is, amelyek szerint a délkeleti csapadéktöbblet ősszel és télen hiányzik.