Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén 175 csapadékképződés egyenletes, sima felhőrétegből, az ú. n. altosztrátuszból hullik, a zápor mindig különálló kumulónimbuszokból (gomolyfelhőkből). Előre is várható, hogy a domborzat hatása inkább az egyenletes eloszlású felsiklófelhőkből hulló csapadék esetében jelentkezik élesen, a záporesők esetén pedig a szélirány lesz a döntő. A 21-ik ábrán látható csapadékeloszlás azt bizonyítja, hogy egyenöudapest őszi csapadéka az f032-56. évek alapján. f70 20. ábra. Der Herbstniederschlag auf Grund der Daten aus den Jahren 1932—38. letes, kiterjedt, csendes eső esetén a domborzat hatása igen szépen jelentkezik. A jelzett napon (1936. II. 23) délkeleti széllel egész nap felsikló eső hullott, jól jelentkeznek tehát a hegyek déli oldalán a torlódási esőtöbbletek, valamint északnyugaton a hiányok. Az esőmennyiség az egyes állomásokon e napon 26 és 38 mm között volt, az egész változás tehát 12 mm, azaz kb. 30%. Záporesők esetén az egyezés már nem ilyen egyértelmű. Bemutatunk három különböző típusú felhőszakadást, amelyeken jól látható a csapadékmennyiség eloszlása (22., 23., 24. ábra). 1929 VIII. 13-i felhőszakadás gócpontja u. i. éppen a solymári völgybe esett, míg az 1932 VII. 11-ié Szentlőrincre.