Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén 173 25%-kal több csapadékot kapnak, mint a város délkeleti oldala, közöttük élesen rajzolódnak ki az esöárnyékos völgyeik. Legszárazabb a Kelenföld, Lágymányos és Középső Ferencváros, ahol 150 min esik a hegyvidék 200—220 mm-ével szemben (18. ábra). A nyári esőtérkép a túlsúlyban lévő NW légtömegjárás következményét mutatja. A Jánoshegy—Svábhegy északnyugati oldalán van a Budapest tavaszi csapadéka az /932-Jdéveü a/bpján. </60mm KO-f/O 170-Í60 A50-/00 100-200 >200mm O. KakaiJ 18. ábra. Der Friihjahrniederschlag auf Grund der Daten aus den Jahren 1932—38. csapadék súlypontja, a Vörösvári völgy és a Sashegy, Gellérthegy délkeleti lábánál elterülő sík vidék a legszárazabb (19. ábra). Ősszel általában leggyengébb a szél, legfeljebb az októberi NW viharok jelentkeznek erősebben, különben egyensúlyban vannak a szélirányok. Ezen a térképen tehát különösen szépen kell jelentkeznie a domborzatnak. Valóban jelentkezik is. Az izohieták nyugodtabban futnak, a csapadékkülönbségek a város területén nein olyan nagyok, de ahhoz elég nagyok mégis, hogy kirajzolódjék a domborzatnak a főváros csapadékeloszlására való hatása (20. ábra). Összefoglalva az elmondottakat, leszögezhetjük, hogy a főváros és