Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén 171 Nézzük már most az 1937-es, emlékezetesen nedves esztendőt (16. ábra). A Jánoshegy környékén 1000 mm-en felüli csapadék hullott. Az Ördögárok völgyének, a Diósároknak és a budaörsi völgybe lefutó aszóknak, vízmosásoknak ebben az évben ugyancsak volt mit lefuttatniok. Az izohieta vázlat különben is élesen mutatja a domborzat hatását, bár A csapadék eJoszlása Büdapest&n az 1937. évben. soo <650mm I J 650-700 700-750 750-600 Ö00-650 650-900 900-950 950-Í0CG >fOOOmm Or fetaj j 16. ábra. Die Verteilung des Niederschlages im äusserst niederschlagsreichen Jahre Í937. a kép kialakulásán meglátszik a május 23-i felhőszakadás nyoma, ennek tudható be részben a budai és pesti oldalon jelentkező nagy értékkülönbség. Alig 10 km-es távolságban délkelet felé már közel 400 mm-el volt kisebb ebben az évben lehullott csapadékösszeg. Ezekután nem lepődhetünk meg a budai vízmosásos hegyzugok nyirkos vidékétől nem messze elterülő rákosi mezők futóhomokjának fennmaradásán. Végezetül lássuk a 7 éves átlagértékeknek évszakonkénti eloszlását. Budapest a nyári esők vidékéhez tartozik. Decemberrel kezdődő meteorológiai évet véve alapul, a dec., jan., febr. a tél, a márc., ápr., május a