Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén 169 a felszínen, vagy ahhoz közel fekszik, ezért a budai oldalon a leesett csapadékvizek alig-alig tárolódnak, inkább gyorsan lefolynak. S mert a vizet át nem bocsájtó takaró szakadásain az idősebb kőzetek csak kisebb területet foglalnak el, a hirtelen nagyobb mennyiségben jelentkező csapadékból csak kevés vizet tudnak elnyelni. Ezért okoz gyakorta szerencsétlenséget a felszínen, nagyobb záporok alkalmával, a budai hegyvidék aszóin, víznyomásain hirtelen lezúduló víztömeg. A pesti oldalon A csapadék eloszlása dudapeslen az 1932.éuben. SOO 500 14. ábra. Die Verteilung des Niederschlages im sehr trockenen Jahre 1932. a kiscelli agyag és a budai márga már mélyen az új harmadkori és negyedkori rétegek alatt van, itt a víz tárolódhatik, a felszínen pedig enyhe lejtőkön jut a Dunába. Végeredményben Budapest nem kap sok csapadékot, a csapadék évi járásában is május—-június a legesősebb hónap, csak gyenge október— novemberi másodmaximum van, — de a 624 mm-es területi átlag 120— 130 nap alatt esik le, ebből is 80—90 nap az 1 mm feletti csapadékos napok száma. Minthogy azonban Budapest csapadékának jelentékeny részét a tavaszi—nyári záporok, felhőszakadások eredményezik, nem érdektelen, sem morfológiai, sem vízlevezetési szempontból alaposabban