Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Berkes Zoltán dr.–Kakas József dr.: A csapadék eloszlása Budapest területén

A csapadék eloszlása Budapest területén. írták: dr. Berkes Zoltán és dr. Kakas József m. kir. meteorológusok. 12 ábrával. A Budapest területén és környékén működő közel 60 csapadékmérő állomás adatai lehetővé tették, hogy a főváros területén a csapadék el­oszlásának megállapítására kísérletet tegyünk. Rendelkezésünkre állott az 1932-es évtől kezdve az egyes napokon mért csapadékok mennyisége, amelyekből havi és évi összegeket kaphat­tunk, sőt az évszakos eloszlást is kiszámíthattuk. Vizsgálat alá vetettük az 1932—1938 közötti 7 év adatait, amelyek átlaga legjobban megközelítette a 30 éves (1901—1930) átlagot. A területi eloszlást izohieta térképeink ábrázolják. A térképek lehetővé teszik, hogy bármely terület átlagos csapadék­mennyiségét közbeiktatással meg lehessen határozni. Mielőtt a csapadék­eloszlás részleteinek taglalásába kezdenénk, célszerű lesz röviden ismer­tetni fővárosunk területének domborzatát, mert ennek ismerete a csapa­dékvíz elvezetésének és csatornázásának kérdéseire is döntő befolyással van; a térképek kellő megértése pedig enélkül el sem képzelhető. Budapest a Dunazug-hegység délkeleti peremén, a Duna nagy töl­csérszerű nyílásában ott fekszik, ahol már az Alföld mélyresüllyedt, csekély tengerszintfeletti magasságokkal váltakozó síksága kezdődik. A Dunazug-hegységnek az a része, mely a Zsámbéki-medence, a Vörösvári-völgy és a Duna között van, a Budai-hegyvidék rögös hegy­sége. összetöredezett dolomitból és dachsteinmészkő táblákból áll. A főtörésvonalak a Budai-hegységet három, morfológiailag egymástól jól elkülöníthető csoportra osztották. 1. Az északi része a Vörösvári-völgy és a Hűvösvölgy—Nagykovácsi-völgy közötti rögsorozat: a Nagyszénás­Előadták a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1940. szeptember hó 25-iki szakülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom