Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

III. FEJEZET: A csapadékvíz - Réthly Antal dr.: Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez

Adatok a budapesti csapadékmegfigyelések történetéhez 159 részében is legyen, megfigyelhessünk, a nagy esőket pedig külön követhessük és megállapíthassuk azt, hogy a domborzati viszonyok vagy egyéb okok milyen befolyással voltak az eső sűrűségére, valamint eloszlására. A táblázat (162—163. o.) egybefoglalja a budapesti hálózatot. Római számmal vannak jelölve a Meteorológiai Intézet és arabszámmal a Székesfőváros állomásai. Az állomások közül 32, amelyen magaíróesőmérő (ombrográf) van felállítva. Nem ismerem a többi európai főváros csapadékmérő hálózatát, de úgy érzem, hogy a főváros e téren — megfelelően a város felette változatos domborzatának és nagyon eltérő felmelegedési viszonyainak — valóban elismerésreméltó szép munkát végzett. Nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem Farkas Árpád műszaki főtanácsos úrról, akinek érdeme ennek a hálózatnak a létesítése és aki már előzőleg Szegeden is létesített egy sűrű megfigyelő hálózatot, utóbbi azonban sajnos megszűnt. A Budapesten működő magaíróesőmérők (ombrográf) közül az egyik a Meteorológiai Intézetben a csapadékot nemcsak a nyári, hanem a téli félévben is állandóan feljegyzi. A székesfőváros területén létesült nagyszabású megfigyelőhálózat adatai 1932-re nyúlnak vissza és azok eredményeiről dr. Berkes Zoltán és dr. Kakas József kartársaim az első 7 év megfigyelési eredményeiből készített térképeken a következő értekezésben számolnak be. Hét év mindenesetre egy rövid sorozat, de miután egyidejű megfigyelésekről van szó és van köztük szokatlanul száraz és rendkívül nedves esztendő egyaránt, a főváros csapadékeloszlásáról eléggé való képet nyújtanak a nyert átlagok. Budán a meteorológiai megfigyelések 1780-ban vették kezdetüket és bold. Hegyfoky Kabos (6. és 7. irod.) feldolgozása szerint a legrégibb és talán homogén csapadéksorozat 1782—1792. évek feljegyzéseiből volt levezethető. Ekkor a megfigyelőhely (1) a Királyi várpalotában székelő egyetemi csillagdán volt. A 10 év csapadékátlaga csak 438 mm, ez feltűnően kevés és arra mutat, hogy 1. az esőmérő valószínűleg szeles helyen a csillagda terraszán volt felállítva és 2. talán kicsiny is volt az esőmérő gyiijtőpalackja, mert a nyári csapadék feltűnően kevés. 1792-től 1842-ig a csapadékadatok hiányzanak, úgylátszik külön megfigyelési könyvecskébe jegyezték fel és azok elkallódhattak. Berde Áron sem ismerte ezeket. 1842—48-ig a gellérthegyi csillagdában működött (2) állomás megfigyelései szerint már sokkal megbízhatóbb és nagyobb, sőt elég jó értéket — bár még mindig kicsiny — kapunk, mert a csapadék évi összege 543 mm. A szabadságharc alatt és azt követő 4 esztendőben a megfigyelések szüneteltek, 1853—59 között van egy újabb megfigyelési sorunk (3), ez is a régi kir. várpalotabeli csillagdával megegyező évi összeget ad, azaz 448 mm-t. Ez a megfigyelő állomás valószínűleg a pesti oldalon a városban volt. 1861—1870-ig a megfigyelések a budai reáliskolában