Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

A Dunántúl karsztvizei 127 színére a 229 m mélységben megütött krétamészkő első méteréből 45 l/p víz 4 légköri nyomással ömlött ki. Hasonló volt az oroszlányi XIII. számú fúrásban is (195 m. t. sz. f.), melyben 165 m mélységben érték el a felszínre tört karsztvizet a krétamárgában. Az oroszlányi 193 m. t. sz. f. XV. számú fúrás 156 m mélységéből az eocén köszénösszlet feküagyagjából 3 l/p 8° C hőmérsékletű víz tört föl kevés metángázzal. A metán szerepe a karsztvíz feltörésében nem ismeretlen a bányászatban sem. Csanády leírása szerint (22. sz. irod.) a tatabányai VIII. számú aknában, egy vető közelében három és fél hónapon át, 20—22 l/p vízbetöréssel, 3—4 percenként lökésszerű robajjal kilövelő nagymennyiségű gáz jelentkezett. Schmidt S. szerint a sujtólég jelenléte a széntelepben a vízveszélyt kisebbíti (26. sz. irod.). Szerinte a kőszénben keletkező gázt a közelben levő karsztvíz felszívja, elnyeli, tehát ahol a kőszénben gáz nincs, ott a víz közelsége valószínűbb. Ez a tapasztalatból eredő következtetés, még további megfigyelést igényel. Kétségtelen, hogy a metán jelenléte a karsztvízben a kőszénösszletből származik s adott esetben fokozza annak veszélyes voltát. Az említetteken kívül bizonyára voltak még másutt is hasonló karsztvíz-fakasztó fúrások a Dunántúli Középhegységben. Újabban Vitális S. szerint a Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. budakalászi 2. számú mélyfúrásában (156.8 m. külszín.) 352 m mélységben érték el a triász mészkövet, s abban a karsztvizet, mely 112.5 m magasságig emelkedett a fúrásban. Hőmérséklete 17° C volt. Hasonló fúrást említ Pomázrói is (33. sz. irod.). A karsztvíz jelentkezése különösen pedig annak felszínre emelkedése, fúrásokban, mindezek mellett is csak véletlennek tulajdonítható. A dolomit elérése ugyanis sok esetben éppen ellenkező eredményre vezet, az öblítővíz eltűnését eredményezi a fúrásokban, amire szintén sok példánk van. Figyelemre érdemes, a Budakeszitől nyugatra eső Hosszúhajtásvölgy dolomittérszínén, a dolomitban 350 m mélységre hatolt kincstári fúrás, melyben a víznek semmi nyoma sem volt. Az esztergomvidéki szénterületen a felsőeocénkorú mészkő is tartalmaz vizet, mely a triász rétegek karsztvizéhez hasonló körülmények között jeelntkezik (16. sz. irod., 121. old.) Thiele adata alapján (7. sz. irod.) Tát község határában lemélyített fúrásban 281 m mélységben, szilárd mészkőből 900 l/p víz jött a felszínre. A Salgótarjáni Kőszénbánya R. T. igazgatóságának szíves közlése szerint ez a XVII. számú fúrás volt, amelynek rendelkezésemre bocsátott szelvénye, az említett mélységben „tschichatscheffi" mészkövet tüntet föl. Ez a feltörő víz tehát az eocén rétegekből származik. A fúrás külszíni magassága (115.40 m) alatta marad az itteni 131 m-es kaisztvízszintnek. Ezzel szemben a 188 és 206 m magasságú térszínen mélyített