Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Vadász Elemér dr.: A Dunántúl karsztvizei

A Dunántúl karsztvizei 123 lconyban a diszeli 139 m körül fakadó forrás és különösen Szöcsön, a triászmészkőből fakadó, bővizű forrás is (295 m). Ugyancsak karsztvíz 3. tapolcai barlang vize is, mely azonban szarmata mészkőben van. Víztükre néhai Lóczy szerint 124.6 m, hőfoka 19—22° C (13. sz. irod). Az északi Bakony karsztvize a tapolcafői bővizű forrásokban, a hegység szegélyén, felsőkréta mészkőből, 170—180 m körüli magasságban tör felszínre. A források hőfoka jaskó mérései szerint átlag 15—16° C (31. sz. irod.). A legrészletesebben vizsgált és ismertetett karsztvízforrás a Mecsekhegységben a pécsi Tettye, melynek bőséges vize a városi vízellátást szolgálja (2., 23., 30. sz. irod.). A 234 m magasságban, a középső triász mészkööszletből kilépő hasadékforrás átlagos évi hőmérséklete 14° C. Kilépési helye tektonikus, megjelenési szintje a mészkőöszlet alsó hatáján, az alsó triászbeli felső werfeni összlet közelében, bizonyos mértékig a sekélykarszt ismertető bélyegét mutatja. Vízhozamának gyors és nagyfokú változása is erre utal. Hasonló karsztvíz-előtörések az északi Mecsekben, az abaligeti és a mánfai Zichy-barlang vize, továbbá az orfüi és a melegmányi források. Karsztvizet tartalmaz a pécskörnyéki szarmata mészkőösszlet is. Ennek eredetét részletesen ismertettem (30. sz. irod.). Itt csak azt említjük meg, hogy a szarmata mészkő karsztvize felszínre is tört a Sárkányforrás alakjában, az egykori Cassián-aknától északra a völgytalpon, 185 m magasságban, percenként 1.8 m

3 vízszolgáltatással. Ez a forrás azonban a Cassián-akna mélyítésekor, a szarmata rétegösszlet átharántolásával, hirtelen megszűnt s a víz az akna mélyebb szintjén jelentkezett. Később a Schroll-akna mélyítésével, majd a Széchenyi-akna létesítésével, ugyanez a szarmata vízszint további lefolyást nyert (13. sz. irod.). Ennek az érdekes hidrológiai jelenségnek magyarázata a helyi rétegszerkezetben van, amelyet más helyen ismertettünk (30. sz. irod.). Mesterségesen föltárt karsztvizek. Az esztergomvidéki kőszénbányászat a dunántúli karsztvizek legelső, mesterségesen föltárt területe. A paleocén szénösszlet feküjében levő triász mészkő hasadékaiban mutatkozó vízjáratok, a bányászat erőteljes fejlődésével növekedő mértékben veszélyeztetik a bányaművelést. Tschebull (4. sz. irod.) első ismertetése óta több kimerítő tanulmány jelent meg az itteni vízbetörésekről, melyekről Rozlozsnik—Róth—Schréter összefoglaló tanulmánya időrendi összeállítást és hidrológiai magyarázatot is közölt (16. sz. irod.). Bányászati tekintetben Csanády és Schmidt S. világították meg behatóan e vízbetörés sajátságait, természetét