Hidrológiai Közlöny 1940 (20. évfolyam)

II. FEJEZET: A karsztvíz - Schréter Zoltán dr.: A karsztvízről

A karsztvízről 115 A karsztvíz régi, alapvető munkásai Cvijic (5. sz. irod.), Grund (8. sz. irod.) és Katzer (11. sz. irod.) voltak, továbbá, valamivel későbben, Höf er (3 .sz. irod.) és Keilhack (6. sz. irod.). Grund a karsztteriiletek mészköveiben egységes karsztvizet tételezett fel. Szerinte a mészkőhegység repedéseiben felhalmozódott víz mindenfelé közlekedik, kommunikálódik, s így egységes földalatti vízszint iön létre, úgy, mint a közönséges talajvíz esetében. Csakugyan, egyes esetekben ez így is van. Nagyon szép példát találunk erre éppen hazánk területén, pl. az esztergomi, pilisvörösvári és tatabányai szénmedencékben. De viszont ez nem általános jelenség. Nagyon sok esetben nemcsak egy egységes karsztvíztömeget és karsztvízszintet találunk az egyes mészkő- és dolomit hegységeinkben, hanem azt tapasztaljuk, hogy aránylag közelesö területeken is különböző magasságokban vannak a vízszintek és bukkannak ki a források. Azt mondhatjuk sokszor, hogy mintegy különböző emeletekben vannak ezek jelen. Ennek az oka néha az, hogy egy-egy agyagosabb, vagy márgásabb tag telepszik a mészkő- és dolomittömegek rétegei közé, máskor pedig hegyszerkezeti (tektonikai) okok hozzák létre a különböző vízszinteket. így például a borsod-hevesi Bükk hegységben a fennsík legmagasabb részén ismerünk egy magasfekvésü vizet, amely forrásokban kibukkanva, rövid lefutás után a víznyelőkben eltűnik. Azután mélyebb szintekben szintén fellép a karsztvíztömeg, amely bövizü, hatalmas forrásokban lép a külszínre, pl. Szilvásvárad, Bélapátfalva, Felső-Tárkány, Felsőhámor, Lillafüred, stb. környékén. Hasonlót látunk a Bakonyban, ahol a seisi inárgák fölött a seisi sejtes dolomit, a campili (tiroliteses) márgák fölött a campili lemezes mészkő és megyehegyi dolomit, a raibli és veszprémi márgák fölött lévő dolomitok és főleg a fődolomit szerepelnek karsztvízgyüjtök gyanánt. Ezek külön-külön víztömegeket alkotnak ugyan, de a vetődések és az erős repedezettség révén ezek többé-kevésbbé összefüggenek. Grundnak az egységes szintet valló karsztvízelméletével főleg Katzer Frigyes egykori boszniai állami geológus szállott szembe, s ő bizonyította be főleg azt, hogy ilyen egységes karsztvízszint ritkán észlelhető, sokkal gyakoribb a karsztvíznek az egyenetlen elosztása. Höfer és Keilhack is teljesen Katzer álláspontjára helyezkednek Grunddal szemben. Látjuk a fentebb felsorolt példákból, hogy alapjában véve Katzer álláspontját kell helyesnek elfogadnunk, de egyes esetekben a Grund-féle egységes karsztvizszint-elméletnek is, mint helyesnek, teret kell engednünk. Ha a karsztvízről van szó, különbséget kell tennünk a sekélykarszt és a mélykarszt vize között. Erre nézve jó példákat nyújt a Nyugatkrassószörényi Mészkő hegység. Itt azt látjuk, hogy keleten a kristályos pala és 8»